Csak az apostoli királyság mentheti meg Magyarországot - Ifj. gróf Andrássy Gyula és Mindszenty József az 1920-as évek keresztény pártpolitikájában (I. rész)

Ifj. gr. Andrássy Gyula a Károlyi-rendszer, a Tanácsköztársaság és a trianoni tragédia okozta összeomlást átélve fordult a kereszténység és a keresztény etika felé. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, majd a Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt elnökeként – egyfajta ökumenikus álláspontra helyezkedve - a keresztény-nemzeti és a keresztényszociális gondolat egyik legjelentősebb vezéregyéniségévé vált. A Károlyi-rendszer és a tanácsköztársaság börtöneit megjárt fiatal Mindszenty József ifj. Andrássy keresztény pártjainak Zala megyei és zalaegerszegi elnökeként jelentős közéleti szerepet fejtett ki, megelőlegezve későbbi veszprémi püspöki és hercegprímási tevékenységét.

A keresztény-nemzeti és keresztényszociális gondolat irányadó pártja, a katolikus Néppárt is atomjaira hullott az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően. A Károlyi-rendszer és a Tanácsköztársaság után így szinte a semmiből kellett a kibontakozást kezdeni, az anarchikus állapotoknak köszönhetően az egykori tagok csak szűkebb körben tudták felvenni egymással a kapcsolatot. A Tanácsköztársaság alatt működő, Fehér Ház elnevezésű illegális csoportból 1919 augusztusában megalakult az akkori miniszterelnök, Friedrich István vezetésével a Keresztény Nemzeti Párt, ill. Haller István elnökletével a Keresztény Szociális Gazdasági Párt. (1)

Írta: Péterfi-Nagy László.

A két párt 1919. október 25.-én egyesült, az új formáció neve Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) lett. Az 1920-as választásokon összesen 84 mandátumot szereztek és a Keresztény Nemzeti Földmíves és Kisgazda Párttal alakítottak koalíciós kormányt. A pártelnöki tisztséget Prohászka Ottokár vállalta. Friedrich István 1920. április 12.-én lépett ki a pártból, (2) újból megalakította a Keresztény Nemzeti Pártot, a KNEP elnökségét pedig 1920 májusában Prohászka lemondása után Haller István vette át. Prohászka Ottokár továbbra is megmaradt a párt országgyűlési képviselőjének. A legitimista irányvonal előtérbe kerülésével az 1921. február 10.-i értekezleten alakultak újjá: a Haller István, Huszár Károly és Ernszt Sándor vezette csoport (közéjük tartozott az első magyar női képviselő, Schlachta Margit is) mellé Szmrecsányi György és Bleyer Jakab frakciói társultak. A Horthy-korszak kezdetén a miskolci választókerület pártonkívüli képviselőjeként tevékenykedő ifj. gr. Andrássy Gyula február 22.-án lépett be a pártba és két nappal később, február 24.-én fogadta el a pártelnöki tisztséget (ennek köszönhetően végül 61 mandátummal rendelkezett a párt). (3)

Bár a KNEP a politikai katolicizmus irányadó pártja volt, ifj. gr. Andrássy Gyula - saját korát messze megelőzve - egyfajta ökumenikus álláspontot kívánt érvényesíteni. 1921.március 27.-én a Nemzeti Újságban megjelent A felekezeti béke c. vezércikkében a keresztény egység megteremtésének szükségéről írt: „Egyik legfontosabb érdekünk, hogy a keresztény felekezetek belső egységben éljenek egymással és összetartsanak. … Minden politikai ellentét között a felekezetek közötti egyike a legmérgesebbeknek és legveszélyesebbeknek. … sajnos - a felekezeti béke korántsem oly biztos, mint kívánatos volna. Mindenféle hazugsággal, ármánnyal dolgoznak megzavarásán, próbálják nagyra növelni a türelmetlenség és a felekezeti összeférhetetlenség szellemét. … Teljes megnyugvással állapíthatom meg, hogy a pártnak nincs egyetlen tagja sem, aki felekezeti jelleget akarna neki adni, és a közélet nagy kérdéseit felekezeti szempontból kívánná kezelni. … Egy pillanatig se felejtsük el, hogy a közel jövő politikai fejlődésének legnagyobb veszélye a felekezeti viszály és az osztálygyűlölet és hogy e két veszély megelőzése és elhárítása képezi a kormány és a többségi pártok legsürgősebb kötelességét.” (4)

Ifj. gr. Andrássy Gyula a magyar keresztény-katolikus megújulás egyik vezetőjével, Bangha Bélával is szoros kapcsolatban állt. A magyar katolikus sajtót megszervező jezsuita szerzetes, „Magyarország sajtóapostola” 1921 májusában, két éves szünet után indította újra a Magyar Kultúra c. katolikus értelmiségi lapot. A lap programját felvázoló előszó után ifj. Andrássy A magyar értelmiség feladatairól c. kultúrpolitikai tanulmányában összegezte a keresztény értelmiség szerepéről vallott elképzeléseit: „A középosztály összetartásán, hazafias érzésén törjön meg a felekezeti torzsalkodás szelleme. Azon nyugodjék sziklaszilárdan a nemzeti és keresztény társadalom szolidaritása és harmóniája.” A felekezeti ellentéteken túl az osztályellentétek felszámolására is törekedett. A magyar intelligenciától elvárta, „a szociális szellem és a demokrácia apostola” legyen, „nemcsak egy osztálynak, a megszervezett munkásságnak, hanem minden gyengének, minden szegénynek, minden nyomoréknak sorsát felkarolja.” (6) Bangha Béla életművében is meghatározó gondolat az ökumenizmus: a keresztény felekezetek közötti párbeszédet az 1937-ben a Magyar Szemlében napvilágot látott Keresztény unió? c. írásában így szorgalmazta: „Összefoglalásul: lehet-e keresztény unióról szó: Egyelőre sajnos alig, de a távolabbi jövőben talán lassan mégis! A közeledés nem dogmatikai engedményeken vagy hitvitákon fog múlni, sem valami szatócsi alkudozáson a két vagy több fél között; hanem sokkal inkább két dolgon: a felekezeti ellentétek érzelmi atmoszférájának enyhülésén és a belső, vallási lelkület erősödésén. Minél szelídebb lesz amaz és minél elmélyültebb emez, annál tevékenyebb hatóerővé válik a ma még megoszlott lelkekben a krisztusi vágy és imádság: „hogy mindnyájan egyek legyenek” (János 17:21.).” (7)

A KNEP Zala megyei és Zalaegerszegi pártszervezetét a vármegye székhelyének fiatal plébánosa, Mindszenty József (akkor még Pehm József) irányította. A Tanácsköztársaság bukása után – Közi Horváth József tanúsága szerint – „elvállalta és egészen püspökké történt kinevezéséig megtartotta a Keresztény Párt megyei elnökségét. Mint a városi képviselőtestület és a megyei törvényhatósági bizottság kereszténypárti frakciójának a vezetője éberen őrködött a közigazgatás tisztasága fölött és a legkisebb antiszociális akciót is megbélyegezte. Ismételten fölajánlották neki a képviselőséget és a felsőházi tagságot, de egyiket sem fogadta el, mert lelkipásztor akart maradni.” (8) Sajnos, Mindszenty szerepéről - a vizsgált időintervallumban - a Keresztény Nemzeti Párt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt élén, elenyésző számú dokumentum maradt az utókorra, mivel az általa kiadott lap, a Zalamegyei Újság 1919 és 1922 közötti számait teljes egészében megsemmisítették (sem az OSzK-ban, sem a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárban nem lelhetők fel ezek az évfolyamok).

Annyit tudunk mindössze, hogy Mindszenty 1919-ben Friedrich István mozgalmához csatlakozott (9), így szervezetileg a Keresztény Nemzeti Párthoz, majd a KNEP-hez tartozott. Ez utóbbi az 1920-as választásokon a nyolc Zala megyei választókerületben négyben szerzett mandátumot, Mindszenty egyik legközelebbi munkatársát, Fangler Bélát (Zalabaksa), Reischl Richárdot (Keszthely), a párt lapja, a Nemzeti Újság főszerkesztőjét, a jeles katoliksu újságírót, Turi Bélát (Alsólendva) és a jeles legitimista politikust, Szmrecsányi Györgyöt (Zalaegerszeg) delegálva az országgyűlésbe. (10) Ifj. gr. Andrássy Gyula elnöki időszakában csak a disszidensekhez, majd az Egységes Párthoz csatlakozó Reischl Richárd nem tartozott a KNEP frakciójához. (11) A keresztény egységért egész életében küzdő Mindszenty sem követte Friedrichet az újra megszerveződő Keresztény Nemzeti Pártba, megyei és városi szinten egy platformot képviselt Fangler Bélával és Szmrecsányi Györggyel és Turi Bélával.

Boldog IV. Károly második restaurációs kísérletében (1921. október 20-24.) való részvétele miatt ifj. gr. Andrássy Gyula legitimista politikustársaival együtt háttérbe szorult a belpolitikában. Miután szabadult két hétig tartó vizsgálati fogságából, Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök fenntartásokkal figyelte a tevékenységét. Még saját pártjának miniszterei sem álltak ki mellette, ezért döntött a végleges távozás mellett. A lemondását a KNEP 1922. január 4.-i, este 6 órától tartott értekezletén jelentette be. (12)

Ifj. gr. Andrássy Gyula a pártszervezés új lehetőségeit keresve a Friedrich István vezette Keresztény Nemzeti Párt felé tájékozódott. Ennek eredményeképpen átalakításra került sor: 1922. január 16.-án alakult meg a Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt. (13) Január 20.-án du. 1 órától, a székházukban, a Wenckheim-palotába (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete) tartott értekezleten pedig lemondott Friedrich az elnöki posztról és felkérték ifj. Andrássyt a tisztség elvállalására, amelynek eleget is tett. (14) A párt - a korban szokásos módon - többféle elnevezést használt, a hivatalos nevén túl találkozunk a Keresztény Földmíves és Iparos Párt, ill. a Keresztény Földmíves és Polgári Párt kifejezésekkel is. (15) A KNFPP megalakulásakor ifj. Andrássyt számos korábbi képviselőtársa követte a pártba, a parlamenti mandátumuk száma 30-ra emelkedett. (16)

Az első nagygyűlésükre a bethleni Egységes Párt febr.2.-i létrejöttének másnapján, febr. 3.-án du. 5 órától a Vigadóban került sor több, mint 3000 érdeklődő részvételével: „a főváros keresztény társadalmának minden rétege képviselve volt, az arisztokrácia éppúgy, mint a tisztviselők, iparosok, kereskedők, munkások.” (17)

A közelgő választásokra a képviselőjelöltek összeállítását febr.20.-án délelőtt a Wenckheim-palotában kezdték meg. (18) A keresztény egység megvalósítása érdekében elindultak a tárgyalások a KNEP-pel is, Haller István kezdeményezésére. (19) A KNFPP és a KNEP vezetői, ifj. gr. Andrássy Gyula, Friedrich István, Haller István, gr. Zichy János és gr. Zichy Aladár közti egyeztetések eredményeképpen április 7.-én délelőtt született meg a választási együttműködés: „a keresztény nemzeti földmíves és polgári párt és Haller István pártja a választásokon egységes stratégiával vesznek részt… A szövetkezett pártok a vidéken nem állítanak egymás ellen jelölteket, a fővárosban pedig közös listával szavaznak.” (20)

„Zalamegyében ne próbálja senki ócsárolni a Szent Koronát” - Ifj. gr. Andrássy Gyula és Mindszenty József politikai együttműködése

A Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt Zala megyei kampányát Mindszenty József irányította. A zalaegerszegi plébános vezetésével a zalai pártszervezet küldöttsége a nemzeti ünnepen, 1922. március 15.-én este, a Wenckheim-palotában tette tiszteletét ifj. gr. Andrássy Gyula és az országos elnökség előtt. Álljon itt a Magyarság másnapi számának beszámolója, amely részletesen megörökíti a két nagyformátumú történelmi személyiség találkozását:

„Ma este Pehm József vezetésével nagyszámú küldöttség jött fel Zalaegerszegről a keresztény ellenzék párthelységeibe, hogy Friedrich Istvánt felkérje a zalaegerszegi mandátum elfogadására. Friedrich megköszönte a megtiszteltetést és kijelentette, hogy elfogadja a jelöltséget, mert az az érzése, hogy Zalamegye a központja annak a Dunántúlnak, ahonnan a feltámadás megindult. Andrássy Gyula gróf is néhány meleg szót intézett a küldöttséghez és győzelmet kívánt a meginduló küzdelemhez. A küldöttség tiszteletére a párt tagjai pártvacsorát rendeztek, amelyen résztvettek a pártnak összes Budapesten tartózkodó volt nemzetgyűlési képviselőtagjai.
A pártvacsorán elsőnek Knapp Aurél volt honvédelmi államtitkár beszélt. A zalamegyeiek bizonyságát adták királyhűségüknek. Készek szembeszállni a terrorral, mert tudják, hogy Magyarországot csak egy tarthatja össze: a királyhűség. (Lelkes éljenzés és taps.)
Szmrecsányi György örömét nyilvánította, hogy a zalaegerszegiek Friedrich Istvánt jelölték, aki a keresztény és nemzeti lobogót kibontotta a Dunántúl(on). Zalamegyében ne próbálja senki ócsárolni a Szent Koronát és annak viselőjét, mert az a nép tudja, hogy csak a megkoronázott király hozhatja vissza Nagymagyarországot. (Lelkes taps.)

• Ferdinándy Gyula: A nemzet egységét az darabolta szét, hogy aki a királyra lövetett. A kormány a budaörsi győzelemmel második Trianont pecsételt meg.
• Pehm József esperes szólalt fel ezután. Csak az apostoli királyság mentheti meg Magyarországot.
• Waigandt Antal: A keresztény ellenzék legnagyobb hivatása az, hogy leküzdje a demagógiát.
• Ezután Friedrich István szólalt fel, akit lelkesen ünnepeltek beszéde folyamán. Bethlen István gróf – úgymond – Noé bárkájába az óriáskígyótól kezdve a kaméleonig mindenkit felvett. Olyan nemzedék úszkál most a felszínen, amelynek nincs gerince. Van egy miniszterünk, aki papi talárt visel, s arra a hírre, hogy Lengyelország Károly királynak ajánlotta fel a koronát, felfedezte magában, hogy ő legitimista. (Derültség és taps.) A keresztény ellenzék végcélja a területi integritás.
• Friedrich után a nagyszámmal jelenlévő hölgyek nevében Tóthné mondott igen lendületes beszédet.

” (21)

A párt Zala megyei zászlóbontó nagygyűlésére március 25-én, de. 11 órától az Arany Bárány Szálló dísztermében került sor, a vezérszónokok Mindszenty József, Szmrecsányi György, Friedrich István és Fangler Béla voltak. A rendezvényről két lap tudósítása maradt fent, a Magyarságé és a baloldali Zalavármegyéé, amelynek főszerkesztője, dr. Korbai Károly Mindszenty kíméletlen helyi ellenfeleként mindent megtett nemcsak a plébános, hanem a KNFPP lejáratása érdekében is. (22) A Magyarság részletesen idézte Friedrich István beszédét: „Mikor először mint miniszterelnök jártam Zalaegerszegen, jól esett itt látnom a feltámadást. Azóta ez a feltámadás megakadt, sőt visszafelé fejlődik. … Ezután az ország gazdasági helyzetéről szólva megállapította, hogy a folyó évben tizenhatezermilliárd deficit van, s ez jövőre harmincmilliárdra fog emelkedni. … A kormány választójogi rendelete mellőzi a titkosságot… Három pilléren épül fel a magyar állam: Isten, haza és király. Láttuk, amikor hozzányúltak ezekhez a pillérekhez s az első helyett Lenint, a második helyett az Internacionálét hozták. Ha ezek után sem védjük ezt a három pillért és leengedjük valamelyiket dönteni, akkor újra csak pusztulás vár erre az országra.” A beszámoló tanúsága szerint „Friedrichet beszéde végén a nagyszámú közönség percekig tapsolta és éljenezte.” (23)

A Zalavármegye ezzel ellentétes képet sugall: „Friedrich István bemutatkozását még a feltűnően gyér hallgatóság sem tudta türelemmel végighallgatni és az Arany Bárány ürességtől kongó dísztermét nem várt disszonáns hangok, zajos közbekiáltások verték fel, úgy, hogy a nagy szónok kénytelen volt félbeszakítani, időelőtt befejezni a megszokott demagóg frázisokkal bőségesen átszőtt programbeszédét.

Zalaegerszeg intelligens és öntudatos választóközönségét nem lehet a pózolt nonsalansszal olyan könnyen megszédíteni, amint azt a karlista nagyurak a budapesti Wenckheim-palota elegáns termeiben, az amerikai íróasztalok mellett kigondolták. Itt tisztán lát mindenki és akit eleddig meg is tévesztett volna a Szombathely felől irányított klerikális karlista befolyás, annak szombaton Friedrich István és az ő szánalmas zalaegerszegi szárnypróbálgatása kinyitotta a szemét. (24)
Programot tulajdonképpen nem adott a vezér, megjegyezvén, ő marad a régi. A fáradhatatlan Friedrich nagyon fáradtnak látszott, unottan, vontatottan beszélt, látszott rajta, hogy nem ilyen fogadtatásra volt elkészülve.”

Mindszenty beszédéről ezt az összefoglaló maradt az utókorra: „Pehm József zalaegerszegi esperes-plébános megnyitó beszédében Friedrich fellépését a tavasz ébredéséhez hasonlítja, majd a Drozdy-Rassay csoport működését ítéli el. Pehm esperes beszédében a többek között a következőket mondta: „Én úgy ismerem a zalai népet, hogy tiszta búzát vet, de a vetés előtt ki kell válogatni a konkolyt… Friedrich István fogja a zászlót tartani, ezt a kezet láttuk már 3 évvel ezelőtt is.” Majd Friedrich érdemeit méltatja és a különböző társadalmi osztályokat csatlakozásra szólítja fel.”

Ezt követően a város volt képviselője, „Szmrecsányi búcsúbeszédét általános csend fogadta, ép úgy, mint Friedrich beszéde utáni felszólalását, amidőn a Zalavármegye ellen kelt ki, rosszallását fejezvén ki a lap iránya felett.” A politikus hangsúlyozta: „Örökké hálás lesz ennek a kerületnek, hogy a kommün után egységbe állt Friedrich lobogója alatt.” Szorgalmazta az „egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog” bevezetését és a kiállt legitimista meggyőződése mellett: hangsúlyozta, hogy a király „személye fogja összetartani az elszakított területeket.” (25)

Fangler Béla felszólalását követően „a népgyűlés résztvevői megalakították a keresztény ellenzéki pártot” (26) , megválasztva „a helyi pártszervezet vezetőségét”. (27) Délután a nők részére tartottak gyűlést, amelyen Friedrich István, Szmrecsányi György és Fangler Béla beszéltek. Másnap Alsóbagodra és Zalalövőre látogatott Friedrich és a hét folyamán folytatta körútját a választókerületben. (28) A bagodi rendezvényről a Zalavármegye ezt írja: „Friedrich István vasárnap tartotta Alsó- és Felsőbagodon programbeszédét, kevés szerencsével. Ugyanis már beszéde elején a közbeszólások egész özönével zavarták meg a szónokot… „A lánchídi csatáról beszéljen” és más hasonló közbeszólásokat lehetett hallani. A választókerület, úgy látszik, kezdi már megismerni Friedrichet.” (29)

Friedrich István április 23.-án Zalaistvándon és Bakon tartott gyűlést: az előbbi településen „Fangler Béla is beszélt, jobban mondva csak szeretett volna beszélni, mert közbeszólásokkal állandóan megzavarták. A hallgatóság Horthy Miklóst és Bethlen miniszterelnököt éljenezte. Bakon a folytonos közbeszólás miatt Friedrich alig tudta beszédét megtartani.” (30)

A választási kampány állomásai közül ki kell emelni a pártvezetők Nyugat-Magyarországi körutját, ahol jelentős tömegbázissal rendelkezett a párt: „A legitimista fővezérek választási körútjának példátlan sikere – ha még egyáltalán lehetséges – folytatódott és fokozódott azokon a hatalmas és nagy tömeg tomboló asszisztenciája mellett lefolyt gyűléseken, amelyeket a keresztény ellenzék Körmenden és Sopronban tartott” április 28.-án.

A 4-5000 érdeklődő részvételével lezajlott délelőtti körmendi rendezvény helyszínét, a kastély előtti teret boldog Batthyány-Strattmann László herceg bocsátotta a párt rendelkezésére. A város képviselőjelöltje, gr. Sigray Antal programbeszédében „rámutatott arra, milyen hibák vezettek a nyugatmagyarországi kérdés azon félmegoldásához, amely miatt egyes területeket mégis kénytelenek voltunk átadni az osztrákoknak.” Ezt követően gr. Apponyi Albert, Milotay István (a Magyarság főszerkesztője), gr. Cziráky József (ifj. Andrássy nevelt lányának, Andrássy Ilonának a férje), gr. Lingauer Albin (jogász, a Vasvármegye c. lap szerkesztő-kiadója) szólt a szimpatizánsokhoz, majd délben Batthyány-Strattmann László látta vendégül a politikusokat. (31)

A KNFPP helyzetét országszerte súlyosan megnehezítették a kampányt akadályozó önkényes rendelkezések, visszaélések. Zalaegerszegen Friedrich István jelölő íveinek több mint a felét a rendőrség elkobozta, de még így is 4000 ajánlást nyújtottak be, többet, mint a kormánypárti és a szociáldemokrata jelöltek együttvéve. (32) Ennek a nagy része azonban eltűnt, a Zalavármegye c. lap tudósítása szerint május 24.-én, amikor lejárt az ajánlások leadásának határideje, Friedrich 523, a kormányt támogató pártonkívüli dr. Farkas Tibor 2105, a Rassay-Drozdy-féle kisgazdapárthoz tartozó dr. Briglevics Károly pedig 1787 ívet gyűjtött össze. (33)

A választások május 28.-án kezdődtek (34) , június 1.-én számos vidéki városban (köztük Zalaegerszegen), 2.-án pedig Budapesten zajlottak le a szavazások. A választási csalások a szavazatszámlálásnál is folytatódtak, mint ahogyan az a zalai székvárosban is történt:

„Zalaegerszegen pénteken délelőtt 11 órakor mindenki úgy tudta a választások eredményét, hogy Friedrich 3130, Farkas 3109, Briglevics pedig 3417 szavazatot kapott és hogy eszerint Friedrich és Briglevics között lesz a pótválasztás. Izgatottan várták az eredmény hivatalos kihirdetését, amely nem késhetett sokáig, hiszen az utolsó községből a választás eredménye délelőtt 10 órakor már beérkezett. A kihirdetés azonban késett, de ehelyett izgatott telefonváltás folyt a Zalaegerszegi egységespárt titkársága és Budapest között. A sors csodálatos játéka következtében ebbe a telefonbeszélgetésbe bekapcsolódott valaki, aki a következőket hallotta:
Zalaegerszeg jelentette, hogy Friedrich 3130, Farkas 3109 szavazatot kapott. Farkas tehát kiesett, Friedrich huszonegy többséggel pótválasztásra került. Budapest erre nagyon mérges lett és lehordta Zalaegerszeget, mondván:
-Hogy lehet ilyen ostobaságot csinálni! Miért éppen huszonegy a többség? Miért nem húsz? Akkor könnyebben lehetne rajta segíteni! Értettétek?!
Erre letették a kagylót és egy óra múlva Zalaegerszeg újból jelentette az eredményt: Friedrich 3093, Farkas 3110, Briglevics 3417! Majd derülten jegyezte meg:
-Az előbb mi pukkadtunk, most pukkadjon Friedrich!
Zalaegerszegen pedig délelőtt 11 órától délután 6 óráig várták az eredmény kihirdetését, mit már mindenki tudott és így valóságos bombaként hatott, mikor közhírré tették, hogy a pótválasztás Briglevics és Farkas között lesz. (35) Különös, hogy erről a telefonbeszélgetésről a kormánypártban ma este sok szó esett.” (36)

Friedrich így a zalai körzetben kiesett a küzdelemből, s a június. 11.-én megtartott pótválasztáson dr. Farkas Tibor nyerte el a mandátumot.

[folytatjuk]

(1) A Keresztény Nemzeti Párt programja. 1919 szeptember – október. In: Magyarországi pártprogramok 1919-
1944. Szerkesztette: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Bp., 2003, ELTE – Eötvös Kiadó. 16-28.o.;
Pártpanoptikum. 35 választás, 256 párt Magyarországon. 1848-1990. Írta és összeállította: Jónás Károly. Bp.,
1990, INTERART, 201-202.o.
(2) Friedrich Istvánt közvetlen hívei is követték: Dinich Vidor, Ereky Károly, Fangler Béla (amikor ifj. Andrássy lett a KNEP-elnöke, visszatért a régi pártjába) , Hornyánszky Zoltán , Kovács Emil, Mahunka Imre, Tasnádi Kovács József, Zákány Gyula és Weiss Konrád. In: Nemzetgyűlési almanach. 1920-1922. Szerkesztette: Vidor Gyula. Bp., 1921, Magyar Lap- és Könyvkiadó Rt., 174.o.; www.bdtf.hu/btk/trti/kattila/Dokumentumok/.../honsimonyikormany.DOC
(3) Pártpanoptikum. 35 választás, 256 párt Magyarországon. 1848-1990. Írta és összeállította: Jónás Károly. Bp., 1990, INTERART, 209.o.; Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Bp., 1977., Akadémiai Kiadó. 156. és 160.o.; http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9ny_Nemzeti_Egyes%C3%BCl%C3%A9s... ; Megalakult a kereszténypárt vezérkara. Elnökké Andrássy Gyula grófot választották. In: Nemzeti Újság. III. évf. 45. szám. 1921. február 25. (péntek). 2.o.
(4) Ifj. gr. Andrássy Gyula: A felekezeti béke. In: Nemzeti Újság. III. évf. 66. szám. 1921. március 27. (vasárnap) 1-2.o.
(5) A Magyar Kultúra olvasóihoz. In: Magyar Kultúra. VIII. évf. 1. szám. 1921. május. 1-2.o.
(6) Ifj. gr. Andrássy Gyula: A magyar értelmiség feladatáról. In: Magyar Kultúra. VIII. évf. 1. szám. 1921. május. 3-13.o.
(7) Bangha Béla: Keresztény unió? In: http://www.drk.hu/SZIVARV/BB-KERU.HTM
(8) Közi Horváth József: Mindszenty bíboros. In: http://www.katolikus.hu/mindszenty.html
(9) A zalaegerszegiek Friedrich Istvánnál. In: Magyarság. III. évf. 62. szám. I. évf. 5. szám. 1922. március 16.
(csütörtök) 4.o.; Friedrich zászlóbontása. In: Zalavármegye. 1922. március 27. (hétfő) 3-4.o.
(10) Tyekvicska Árpád: „Ahogy régen, most is boldog voltam velük.” Mindszenty (Pehm) József és Zalaegerszeg.
In: Zala megye ezer éve. Főszerkesztő és felelős kiadó: Vándor László (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága).
Zalaegerszeg, 2000.
(11) Nemzetgyűlési almanach. 1920-1922. Szerkesztette: Vidor Gyula. Bp., 1921, Magyar Lap- és Könyvkiadó Rt., 113.o.
(12) Andrássy kilépett a Kereszténypártból. In: Nemzeti Újság. IV. évf. 4. szám. 1922. január 5. (csütörtök) 3-5.o.
(13) Pártpanoptikum. 35 választás, 256 párt Magyarországon. 1848-1990. Írta és összeállította: Jónás Károly. Bp., 1990, INTERART, 217. o.
(14) A keresztény földmíves- és polgári párt programja. In: Magyarság. III. évf. 17. szám. 1922. január 21. (szombat) 5.o.; Andrássy átvette a Friedrich-párt vezérségét. In: Nemzeti Újság. IV. évf. 17. szám. 1922. január 21. (szombat) 5.o.
(15) Pártpanoptikum. 35 választás, 256 párt Magyarországon. 1848-1990. Írta és összeállította: Jónás Károly. Bp., 1990, INTERART, 217. o.
(16) Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerkesztette: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Bp., 2003, ELTE – Eötvös Kiadó. 53.o.
(17) Andrássy Gyula gróf kifejtette a keresztény ellenzék programját. In: Magyarság. III. évf. 28. szám. 1922. február 4. (szombat) 1-4.o.
(18) A keresztény Földmíves és Polgári Párt szervezkedése a választásokra. In: In: Magyarság. III. évf. 42. szám. 1922. február 21. (kedd) 3.o.
(19) A keresztény nemzeti és földmíves párt és Haller István tárgyalásai. In: Magyarság. III. évf. 57. szám. 1922.
március 10. (péntek) 2.o.
(20) A keresztény ellenzék egyesülése. In: Magyarság. III. évf. 81. szám. 1922. április 8. (szombat) 2.o.
(21) A zalaegerszegiek Friedrich Istvánnál. In: Magyarság. III. évf. 62. szám. 1922. március 16. (csütörtök) 4.o.
(22) A KNFPP-ről a következő jellemzés olvasható: „A Friedrich-Andrássy vezérlete alatt álló „keresztény” ellenzék felcsapott szabadharcosnak. Mind a két vezér igyekszik méltó pásztora lenni a nyájnak és támadják a kormányt anélkül, hogy a kivezető utat megmutatnák, vagy legalább csak megjelölnék is. … Hogy a „keresztény” ellenzék szervezett csoportjai az egyes gyűléseket tervszerűen megzavarják, hogy pártlapjaik hemzsegnek a téves beállításoktól, hogy „a cél szentesíti az eszközt” szemmel tartásával összelelkeztek a „nem” keresztényekkel, akikre még nemrégiben is „Feszítsd meg”-et kiáltottak, az úgy látszik, hozzátartozik a „keresztény” ellenzék harcmodorához. De mit keres akkor ott az a „keresztény” szó.” In: A keresztény ellenzék harcmodora. Vajon ismer-e a krisztusi kereszténység lesipuskás álprófétákat? In: Zalavármegye. I. évf. 18. szám. 1922. május 12. 1.o.
(23) Friedrich programbeszéde Zalaegerszegen. In: Magyarság. III. évf. 71. szám. 1922. március 28. (kedd) 2.o.
(24) Farkas Tibor zászlóbontása. In: Zalavármegye. 1922. március 27. I. évf. 5. szám. 2.o.
(25) Friedrich zászlóbontása. In: Zalavármegye. 1922. március 27. I. évf. 5. szám. 3-4.o.
(26) Friedrich programbeszéde Zalaegerszegen. In: Magyarság. III. évf. 71. szám. 1922. március 28. (kedd) 2.o.
(27) Friedrich zászlóbontása. In: Zalavármegye. 1922. március 27. I. évf. 5. szám. 3-4.o.
(28) Friedrich programbeszéde Zalaegerszegen. In: Magyarság. III. évf. 71. szám. 1922. március 28. (kedd) 2.o.
(29) Megzavarták a bagodi gyűlést. In: Zalavármegye. 1922. március 27. I. évf. 5. szám. 4.o.
(30) Megzavarták Friedrich programbeszédét. In: Zalavármegye. I. évf. 12. szám. 1922. április 28. (péntek) 3.o.
(31) Andrássy Gyula és Apponyi Albert diadalútja Nyugatmagyarországon. In: Magyarság. III. évf. 101. szám. 1922. május 5. (péntek) 2-3.o.
(32) Újabb erőszakoskodások a keresztény ellenzékkel szemben. In: Magyarság. III. évf. 119. szám. 1922. május 27. (szombat) 3.o.
(33) Ajánlások Zalamegyében. In: Zalavármegye. I. évf. 24. szám. 1922. május 28. (vasárnap) 1.o.
(34) Az erőszakkal szerzett többségnek nincs erkölcsi ereje. In: Magyarság. III. évf. 120. szám. 1922. május 28. (vasárnap) 3.o.
(35) A zalaegerszegi telefon rejtelmei. In: Magyarság. III. évf. 125. szám. 1922. június 3. (szombat) 2.o.
(36) Zalavármegye. I. évf. 31. szám. 1922. június 12. (hétfő) 1.o.: nagy betűkkel: Farkas Tibor dr. Zalaegerszeg képviselője