Koninginnedag - A Királynő Napja

Hollandiában április 30-án ünneplik a királyság lakói a Királynő Napját. A Koninginnedag hagyományai 1885-ig nyúlnak vissza. Ekkor az országban hatalmon lévő liberális unió egy olyan napot keresett, maely kifejezhetné a nemzeti egységet. A választás Wilhelmina hercegnő születésnapjára esett, augusztus 31-re. Egészen 1890-ig, a koronázása napjáig Prinsessedag-nak hívták az eseményt, azaz a Hercegnő Napjának. A nyári vakáció utolsó napjára eső ünnep elsősorban a gyerekek között örvendett nagy népszerűségnek. Annak ellenére, hogy ez a nap volt a királynő születésnapja, Wilhelmina nagyon ritkán vett részt ezen az eseményen.

Mivel az ünnep erősen kötődik az éppen aktuális uralkodóhoz, így 1948-ban, Julianna királynő trónra lépése alkalmából az ő születésnapjára, április 30-ra került át az ünnep. Ha április 30 éppen vasárnapra esett, akkor 29-én ünnepelték. Az ünnepség alkalmával a Soestdijk kastélyban fogadta az uralkodó a népe jó kívánságait, ajándékokat és virágot vett át tőlük. Az ötvenes évektől kezdve a televízió rendszeresen tudósít erről a nemzeti ünnepről, amely munkaszüneti nap is egyben.

1980-ban Beatrix királynő, ezen a napon lépett trónra, és édesanyja iránti tiszteletből meghagyta április 30-át a Királynő Napjának. Ugyanis az ő január 31-i születésnapja kevésbé alkalmas a szabadtéri ünneplésre. Az ünnepség menetén változtatott, ezen a napon ő utazza körbe az országot, és találkozik az alattvalóival.

Magyarországon a Király Napja jelenleg Ottó főherceg születésnapja november 20 (lenne). A trónöröklés rendje szerint a főherceget követő (VI.) Ferdinánd születésnapja 1997. június 21-e. Mivel a Magyar Királyság történelme szinte minden naptári napra ad valami ünnepelnivalót, ezért érdemes lenne az éppen aktuális trónörökösnek is egy ünnepnapot szentelni. A legitimisták által szervezett Ottó vacsora hasonlít a magyar történelemből leginkább erre a holland szokásra. Érdemes lenne feleleveníteni ezt a szép magyar legitimista hagyományt, amelynek egy reményteli jele volt, hogy ebben az évben néhányan elhatározták, hogy szerte az országban isznak a trónörökös egészségére. Magyar embernél ez így szokás régóta, királyra, trónörökösre mindig is ivott. Boldog Károly királyunk megjegyezte az emlékirataiban, hogy a restaurációs kísérlete során, egy határmenti kiskocsmában egy magyar parasztember, aki nem ismerte fel, rászólt, hogy miért nem iszik a király egészségére. Ez jellemző epizód, abból az időből, amikor a nagy keservek közepette is a megkoronázott magyar királynak tisztelete általános volt. A királyság ünneplése mindannyiunk számára természetes lehet, és az ünneplés segíthet felülemelkedni a köztársaság miatt érzett nyomorúságunkon is.

[legitimista.blog.hu - Regnum!]

Hozzászólások