Főoldal
A történelmi könyvek közül kétségtelenül az életrajzok a legnépszerűbbek. Egy átlagos olvasó aligha találja túl érdekesnek a Franciaország története 1789–1815 címet. Viszont sokkal valószínűbb, hogy kézbe veszi azt, amelynek egyszerűen csak az a címe, hogy Napóleon. Ugyanez igaz a „Magyarország... [tovább]
|
http://regnumportal.hu/regnum2/sites/default/files/styles/large/public/field/image/magyarok_nagyasszonya.png?itok=tAjp62nD |
http://regnumportal.hu/regnum2/sites/default/files/styles/large/public/field/image/leharant.jpg?itok=V59v_jMC |
http://regnumportal.hu/regnum2/sites/default/files/styles/large/public/field/image/Archduke_Michael_in_front_of_Hungarian_parl_0.jpg?itok=KdmHV3R3 |
Címkék
Oldalak
Könyvtár
 | Gróf Dessewffy Aurél életrajza
Ferenczy József, megjelent: Gróf Dessewffy Aurél összes művei, 1887, Budapest. |
 | Gróf Eszterházy Miklós I-III.
Salamon Ferenc - Szalay László |
 | Gróf Kohári István
Bajza József, Remekírók képes könyvtára sorozat, Budapest. |
Oldalak
Olvasnivaló
Túl sokat képzelünk, de túl keveset tudunk a Habsburgokról
Gonosz Bécs? Mindig jófiú magyar ellenállók? És hol van I. Ferdinánd vagy III. Károly szobra? Csak a negatívumokat látjuk a Habsburgok uralmával kapcsolatban, miközben alig értjük a korszak Magyarországot is érintő európai nagypolitikai játszmáit – pedig sokkal tisztábban látnánk ezek tudatában. Liktor Attilával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtörténet tanárával beszélgettünk a korábbi évszázadok Habsburg-magyar kapcsolatainak rejtelmeiről és szövevényes hátteréről.
[tovább]
Gonosz Bécs? Mindig jófiú magyar ellenállók? És hol van I. Ferdinánd vagy III. Károly szobra? Csak a negatívumokat látjuk a Habsburgok uralmával kapcsolatban, miközben alig értjük a korszak Magyarországot is érintő európai nagypolitikai játszmáit – pedig sokkal tisztábban látnánk ezek tudatában. Liktor Attilával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtörténet tanárával beszélgettünk a korábbi évszázadok Habsburg-magyar kapcsolatainak rejtelmeiről és szövevényes hátteréről.
[tovább]„Jézus Mária, a király!” – IV. Károly húsvéti visszatérési kísérlete
1921. február 19-én Edward Lisle Strutt brit alezredes és híres alpinista egy svájci utazása során kalandregénybe illő üzenetett kapott kézhez St Moritz városában, ami arról értesítette, hogy „Másnap valaki fel fogja keresni.” Strutt sejtette, ki állhat az üzenet mögött. Három évvel korábban, 1918-ban ugyanis ő volt az egyik antant által delegált katonatiszt, aki I. Károly osztrák császárt, IV. Károly magyar királyt Ausztriából száműzetése színhelyére, Svájcba kísérte. A konzervatív és royalista tiszt és az uralkodó az utazás során barátságot kötött.
[tovább]
1921. február 19-én Edward Lisle Strutt brit alezredes és híres alpinista egy svájci utazása során kalandregénybe illő üzenetett kapott kézhez St Moritz városában, ami arról értesítette, hogy „Másnap valaki fel fogja keresni.” Strutt sejtette, ki állhat az üzenet mögött. Három évvel korábban, 1918-ban ugyanis ő volt az egyik antant által delegált katonatiszt, aki I. Károly osztrák császárt, IV. Károly magyar királyt Ausztriából száműzetése színhelyére, Svájcba kísérte. A konzervatív és royalista tiszt és az uralkodó az utazás során barátságot kötött.
[tovább]„Jelentkezem Őfelségénél”
Horthy, mint köztudott, 1919. november 16-án vonult be Budapestre. A fehér lován feszítő fővezér fényképe azóta sem maradhat ki a vele, a korszakkal vagy Budapesttel foglalkozó monográfiákból. Épeszű hadvezér módjára persze ő is egy felderítőt küldött előre, hogy körbeszimatoljon. Az előőrs két nappal korábban érkezett a fővárosba. Ki volt a vezetője, mi fordította őt később szembe Horthyval és milyen szerepet játszott IV. Károly visszatérési kísérleteiben? „Csupán hűséges szolgája az ő urának” – olvashatjuk egy 1962 novemberében, Bécsben kelt gyászjelentésben. A hűséges szolgát báró Lehár Antal vezérőrnagynak hívták és 1876. február 21-én született Sopronban.
[tovább]
Horthy, mint köztudott, 1919. november 16-án vonult be Budapestre. A fehér lován feszítő fővezér fényképe azóta sem maradhat ki a vele, a korszakkal vagy Budapesttel foglalkozó monográfiákból. Épeszű hadvezér módjára persze ő is egy felderítőt küldött előre, hogy körbeszimatoljon. Az előőrs két nappal korábban érkezett a fővárosba. Ki volt a vezetője, mi fordította őt később szembe Horthyval és milyen szerepet játszott IV. Károly visszatérési kísérleteiben? „Csupán hűséges szolgája az ő urának” – olvashatjuk egy 1962 novemberében, Bécsben kelt gyászjelentésben. A hűséges szolgát báró Lehár Antal vezérőrnagynak hívták és 1876. február 21-én született Sopronban.
[tovább]