A magyar királyi hatalomnak nem kell tartania a népakarat megnyilatkozásától

A mi békekészségünk őszinte és igaz, de nem terjedhet odáig, hogy hívatlanok beleszólhassanak belügyeinkbe, amellyé a királyság helyreállításának kérdését is tennünk kell. Meggyőződésem, ha a magyar nemzet egyszer nemcsak megérti és átérzi, de határozottan ki is nyilvánítja abbeli szándékát, hogy a királyságot helyreállítja, akkor ezen jogos követelésével előbb-utóbb a fennálló összes külpolitikai akadályokat le fogja győzni.

A nemzetet veszélyeztető jobb- és baloldali parancsuralmi törekvések ellen éppúgy, mint az egyházellenes törekvések ellen a királyság helyreállítása a legerősebb biztosíték.

A Gondviselés kifürkészhetetlen akarata, a magyar nemzetnek az alkotmányhoz való rendíthetetlen ragaszkodása megakadályozta egy Magyarországon felállítandó diktatúra vagy ál-diktatúra (*) győzelemre jutását. A diktatúra lehetősége ma már megbukott (**), nem fog feltámadni még akkor sem, ha valóra válnék egyesek bizonyára indokolt balsejtelme, hogy a közelgő ősz folyamán a szomszédban újabb erős, külföldről irányított úgynevezett nem hivatalos propaganda indul meg, amelynek hullámai céltudatosan át fogunk csapni hazánk területére is.

Mi nem avatkozunk bele más országok belügyeibe, bármi legyen azokról a véleményünk, de visszautasítjuk azt, hogy más a mi ügyünkbe beleavatkozzék és akár Magyarország jelenleg fennálló rendje ellen, akár a királyság helyreállítása ellen idegen érdekekben, idegen pénzben propagandát folytathasson.

Ha pedig vannak, amint tényleg vannak kirívó társadalmi igazságtalanságok, avagy oly szociális kérdések, amelyekkel szembe kell néznünk, úgy ezeknek megoldására megvan a mód a magyar alkotmányban anélkül, hogy ehhez akár osztályharc felidézésére, akár diktatúrára szükség lenne. És hatványozottan meg lesz a módja ezek orvoslásának abban az esetben, ha végre törvénybe lesz iktatva a titkos választójog.

Ettől mi, a legitimizmus hívei sohasem félünk, mert a királyi hatalomnak a maga megtámadhatatlan jogi és erkölcsi alapjaival nem kell tartania a népakarat őszinte megnyilatkozásától.

[Gróf Sigray Antal beszéde, 1937. A fenti képen ő látható Ottó magyar trónörökössel, akinek a hivatalos magyarországi képviselője volt.)

Jegyzetek:

(*) Itt Gömbös Gyula (1886-1936) miniszterelnökségére gondol Sigray gróf, aki politikai-, de adminisztratív eszközökkel is üldözte a legitimistákat. Leghírhedtebb esemény ezzel kapcsolatosan az volt, amikor a kormánypárt NEP szimpatizánsai megverték Griger Miklós apátplébánost, a Nemzeti Legitimista Néppárt akkori vezérét.
(**) Itt szintén Gömbös Gyula miniszterelnökségére gondolt Sigray gróf, nem a később kialakuló nyilas diktatúrára, amelyben a grófot bebörtönözték és német koncentrációs táborba zárták. A kommunista diktatúra kiépülése közben a gróf kénytelen volt elhagyni az országot.

Hozzászólások