Református és legitimista

Szentpéterszeg, Hajdú-Bihar megye egykori Bihar vármegyei részén fekszik. A Berettyóújfalui járásban. Csendes alföldi falu, lakói nagyobb része „elvándorló” dolgozók, főleg a szomszédos Berettyóújfaluba, Biharkeresztesre vagy Debrecenbe járnak, de van, még aki földművelésből vagy éppen állattartásból él. A községet a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1119 fő lakja. Itt indul egyéni önkormányzati képviselőjelöltként Kiss Gábor, vele beszélgettünk.

Hogyan is lettél reformátusként legitimista?

Az én esetemben aprólékos volt a haladás. Kis- és középparaszti sorból származóként egyetlen családi „hagyományunk” van, ez pedig a kálvinista, a Református Egyházhoz való kötődés. Az, hogy hogyan lettem legitimista már nehezebben elmondható. Mind anyai, mind apai részről a nagyapáim erősen baloldali érzelműek voltak és aktívan irányították a családunkat is. Sajnos már nem érhették meg, hogy politikai vitákat vívhassak velük, de biztos vagyok benne, hogy bár baloldaliak voltak megértették volna az én érveimet is, és talán el is fogadták volna azokat.

A legitimizmushoz vezető út ott kezdődött, amikor általános iskola 7. osztályában elértünk Ferenc Józsefhez. Gyerekként az uralkodóban inkább a kopasz feje és a furcsa szakálla tetszett meg mintsem történelmi jelentősége. Aztán ahogy érdeklődni kezdetem az én kopasz „hősöm” élete iránt megtanultam róla és a Monarchiáról pár dolgot. Mire a középiskola elkezdődött királyságpárti és konzervatív lettem. Néhány Regnum! Portálos cikk elolvasása után kezdtem érdeklődni a legitimizmus iránt is. A törvény szentségébe foglalt királyság és dinasztia eszméje megtetszett és a Regnum! Portál tagjaival való megismerkedés, és beszélgetések óta a legitimizmust tekintem politikai irányvonalamnak.

Az esetemben a legitimista-konzervatív politikai irányvonal az, amely a nyakas református erkölcsiséggel párosul tehát.

Sokan úgy vélik, tévesen, hogy a legitimizmus csak a katolikusok kiváltsága lehet, pedig a reformátusok ugyan úgy kötődnek akár a Szent Istváni-hagyományokhoz akár a Habsburg-Lotharingiai család tagjaihoz. Elég csak Debrecen és I. Lipót, vagy II. József és a protestáns egyházak kapcsolatát említeni. A reformátusok számára a törvény és a hagyomány nagyon fontos dolog; szokásainkat megtartjuk, hagyományainkat tiszteljük.

Melyek a fő politikai irányvonalaid?

Ha a mai magyar politikai életet vesszük alapul veszélyes dolog kijelentenie bárkinek magáról, hogy jobboldali vagy baloldali. A mai Magyarországon az emberek inkább kötődnek emberekhez, pártokhoz mintsem ideológiákhoz. Ideológiai politika helyett manapság inkább az ígérgetés politikája a „bevált út”. Én mégis, ha úgy tetszik, 'ideológiát' kívánok képviselni most is, megválasztásom esetén is és a jövőben is. Családi hátteremet és a vidék fontosságát nézve számomra a mindennapi politikai irányvonal a kisgazda lenne. Ideológiailag pedig az ehhez szorosan kapcsolódó konzervativ eszmeiségben és gyakorlatban hiszek.

Kiket tekintesz politikai példaképeidnek?

Számomra a legfontosabb politikai példakép Deák Ferenc, ugyanis a bölcsességgel párosuló, reális és a célokhoz való kitartó politizálás híve vagyok.

Hogyan képviselnéd a királyság eszményét önkormányzati szinten?

Manapság vidéken a gasztronómiai fesztiválokra és esetleg a környezeti előnyökre építi az ünnepélyeket és a turizmust. A nagy politizálás ritkán, jut le kisebb községekbe, városokba. Elég, ha csak megemlítjük, hogy míg a fővárosban egy Horthy térért vagy mellszoborért több hónapon át tartó tiltakozóhullámot szerveznek addig Kenderes határában évtizedek óta büszkén álla a tábla: „Üdvözöljük Kenderesen, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának szülővárosában.” De véleményem szerint egy kis, ezer lelket számláló közösségbe pártpolitizálást bevinni súlyos vétség. Hiszen ezzel nem csak felszínre hozzuk az addig láthatatlan pártpolitikai ellentéteket, hanem azokat ki is élezzük. A vidéki emberek mindennapi problémái mellé, - amelyek főleg a megélhetésből adódnak – olyan ellentéteket viszünk be, amelyek nem hogy segítenék, hanem még hátráltatják is egy kis közösség fejlődését. Mert amíg az arctalan politizálásban az emberek egymást megtudják győzni igazukról egy vitás kérdésben addig egy párt-párt ellenei vita meddő. Hiszen a felek görcsösen ragaszkodnak akár igazukhoz, akár tévedéseikhez csak azért, hogy az ellen párt ne tudjon egy pillanatnyi győzelmet sem élvezni.

Önkormányzati szinten a királyságot főleg a hagyományok újraélesztésével, támogatásával lehet a legaktívabban képviselni. Ennek legfontosabb eleme, hogy augusztus 20 olyan ünnepségsorozatot kapjon, amely méltó az Szent Istvánhoz köthető emlékezethez. Fontos, hogy I. Szent István emlékét és történelmi nagyságát, ne, csak a nagyvárosokban, hanem a kisebb községekben is megünnepeljék. És itt nem csak egy egyszerű arctalan tűzijátékra gondolok. Ünnepi egyházi eseményekre, kulturális rendezvényekre, zászlófelvonásra, szavalásokra és más kultúr eseményekre.

Melyek a távlati céljaid politikusként?

Távlati céljaim között szerepel az otthonom Szentpéterszeg aktív szolgálata, mind a civil mind a politikai életben. De ezzel a szolgálattal szeretnék élni a hazám felé is, megyei és országos szinten is. Hogy mit sikerül ebből megvalósítani, csak Isten tudhatja...

Szávoszt-Vass Dániel készítette a beszélgetést.

Tags: 

Hozzászólások