Marcha de la Corona

Korábban szóltunk arról, hogy a királyság ideáját a lehetőségekhez mérten még talán Spanyolországban tartják valamennyire magasan Európában. Tudunk persze minden olyan lehetetlen és tarthatatlan tényezőről, amely a spanyol monarchia, mint keresztény jogállam letörésére irányulnak, és minő véletlen, ezekben a folyamatokban döntő szerepet visznek a baloldali-, és liberális pártok, szervezetek. Ami nem sikerült fegyverrel, sikerül szóval, törvényekkel, tömegkommunikációval.

Spanyolországban a leginkább még mindig azok emelik magasra az erős monarchia zászlaját, akik annak idején fegyverrel kivívták annak a szabadságát; a falangisták, akik a karlistákkal, francoistákkal és más jobbos erőkkel egyesülve véget vetettek a vörös köztársaság rémuralmának. Akik áttörtek, bármennyire is szerették volna annak az ellenkezőjét az elvtársak. Ismert történet ez, nincs különösebben miről beszélni, csak megismételni azt, amit Szolzsenyicin is figyelmeztetőleg említett néhány éve; nemcsak Spanyolország, hanem egész Európa hálás lehet az ellenforradalmároknak, különösen Franconak és Primo de Riveranak, hogy megszabadított egy országot a kommunizmustól. Mi a falangistákban a királyságot megerősítő militáns erőt látjuk elsősorban, akik szerencsére nem lankadnak most sem. Pedig a Caudillo szobrait sorra távolítják el, nem engedik a megemlékezéseket sem, amelyek róla szólnak abban az országban, amelyet ő erősített meg és amelynek visszaadta a királyát. Ez nem átértékelés, hanem mindannak az eltörlése, ami történt. Franco fokozatosan vezette vissza a monarchiát, amikor a rendszer újra megerősödött, nem utolsósorban a II. világháború is lezárult, 1947-ben. (XIII. Alfonz 1941-ben lemondott a címéről.) 1966-ban népszavazást is tartott a királyságról, amelyben a nép a királyság mellett döntött egyértelműen, ezért 1969-ben a Bourbon házból származó Juan Carlost hívta meg a trónra, akinek a hatalmaz is fokozatosan adta át 1975-ig, a haláláig. Jelenleg is I. Juan Carlos a királya Spanyololrszágnak.

A falangisták minden évben megrendezik a "Marcha de la Corona" felvonulásukat, amikor elzarándokolnak Jose Antonio és a Franco közös síremlékéhez, hogy koszorút helyezzenek el itt. Franco és Jose Antonio ugyanazon a napon halt meg, november 20-án. "A kifejezést nem tudom hogyan kellene egészen pontosan magyarra fordítani; "A koronás menet", vagy egyszerűen csak "Koszorús menet" is lehetne, nem pontosan tudom, hogy itt a "corona" sajnos.) a egészen pontosan, hogy hogyan kellene magyarra fordtani; "Szép menetelés ez az erős, keresztény monarchia mellett, a falangista eszmények mellett és egy olyan királyság mellett, amilyet José Antonio Primo de Rivera mindig is szeretett volna a spanyoloknak és amely egyre inkább veszélyben van.

A 2007-es Marcha de la Corona, amely lehet, hogy az utolsó is, mert a baloldali pártok ezek után kieszközölték, hogy ne legyen az emlékműnél több megemlékezés.

Franco utolsó nyilvános szereplése meglehetősen betegen, Juan Carlossal az oldalán már.

Végül egy remek kis video a polgárháborúból származó képekekkel, alkalomhoz illő zenével (Von Thronstahl, a Joy Division után szabadon.)

(Regnum!)