Boldog IV. Károly

"Ebben a Monarchiában semmi sem különös….ezzel azt akarom mondani, hogy nálunk Ausztria-Magyarországon a különös a természetes. És egyúttal azt is akarom vele mondani, hogy a természetest is csak itt, a nemzeti államoknak és különféle nacionalizmusoknak ebben a tébolyult Európájában tekintik különösnek. Magától értetődik, hogy a szlovének, a galíciai lengyelek és rutének, a boriszlávi kaftános zsidók, a bácskai lókupecek, a szarajevói muzulmánok és a mostari gesztenyesütők a Gott erhalté-t éneklik!" Írta és elmondta: Fazakas Zoltán Márton premontrei kormányzó perjel.

A rendszerváltás óta megint minden évben újra és újra megrendezésre kerül az ún. "Károly-mise", amelyben szentéletű királyunkra és az általa kezdeményezett restaurációs kísérletekre emlékezünk méltó módon. Ebben az évben újra megtartjuk a szentmisét és az ezzel kapcsolatos országos zarándoklatot, amelyre nagy szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Az alábbiakban egy méltatlanul elfeledett korabeli forrásból közlünk szemelvényeket, Karl Werkmann, Boldog IV. Károly személyi titkárának a kötetéből. A mű címe utal Károly királyra - Der Tote auf Madeira - és közvetlenül az események után, 1923-ban jelent meg először Münchenben, meglehetősen kis példányszámban. A kis kötet tartalma azért az egyik legfontosabb forrás mert jobbára ez az egyetlen olyan anyag, amely Károly király személyes, saját kézzel készült feljegyzéseit tartalmazza az első restaurációs kísérletek idejéből.

Idén, 2009-ben is összegyűlünk egy fagyos, borongós őszi napon Cirák és Dénesfa között a Királykápolna előtt, hogy Boldog Károly királyra emlékezzünk és arra a tettre, amikor az ezeddig utolsó törvényes királyunk személyesen akarta visszavenni trónját. Lehetünk vagy százötvenen a csípős őszi délutánon, az ország minden részéről. A szentmisét idén Ft. Bak Tamás atya, a korábbi szokásnak megfelelően helyi plébánosokkal közösen koncelebrálta.

IV. Boldog Károly ezidáig utolsó apostoli magyar királyunk. Emlékezni rá kötelességünk, és erre kiváló formát ad az idén is megrendezésre kerülő október 24-i dénesfai szentmise, amelyet minden évben az ő tiszteletére és emlékezetére celebrálnak az 1930-as évektől. Hogy miért is lenne kötelező minden magyarnak megemlékezni az utolsó, szentéletű királyunkra? Nézzük a legtöbbet felvetődött kérdéseket, és az azokra adott választ, illetve sok olyan tényt, ami eddig nem kapott nagy nyilvánosságot. Gyakori kérdések, állítások és tényszerű válaszaik következnek.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kisalföld közös pályázatot ír ki az új, Szigetet Révfaluval összekötő híd elnevezésére. A lakosság ötleteiből kiválasztva szeretné a napilap és az önkormányzat a legméltóbb nevet megtalálni a megyeszékhely új hídjához.

Az ősz első két hetében Portugáliában jártam, mely ország több dolga miatt is számot tarthat a monarchisták érdeklődésére. Első és legfontosabb, egyik elsődleges úti célom is ez volt; ezeddig utolsó királyunk Boldog IV. Károly sírja, mely az országhoz tartozó szigeten, Madeirán található. Írta: Uhel Péter.

A király második restaurációs kísérlete (1921. október 20 – november 1.)

Az alábbi kis írásokat Boncz Józsefnek köszönjük, akinek a fotókkal Kovács Judit volt segítségére. Nagyon örülünk annak, hogy Mindszenty József városában újra vannak hívei a Magyar Királyságnak, és e mellett olyan templomban sikerül ápolni ez eddig utolsó királyunk emlékét, amelyet ráadásul az egyik legnagyobb magyar monarchista nevéhez fűzhetünk.      

Első szent királyunk ünnepe után igazán méltó, hogy megemlékezzünk ez eddig utolsó , szintén szentéletű királyunk, IV. Boldog Károly születése napjára is, amely augusztus 27-ére esik. Mi három nappal előtte, ma helyezzük ki a mi szerény megemlékezésünket, két folytatásos videó formájában, amelyeket egy fiatal magyar monarchista, Verena készített, nagy lelkesedéssel és még nagyobb odaadással.