Katolikus

Keresztényként különböző viták során gyakran szembesülünk olyan állításokkal – elsősorban nem keresztények részéről – miszerint az Egyház mennyire eltávolodott Krisztus tanításától, története során mennyire nem viselkedett krisztusi módon akár a hívek, akár a klérus vagy akár az egész intézmény szintjén. Olyat is gyakran olvasni, hogy a hit szép és jó dolog, de ha mindezt valamilyen intézményes formába, dogmákba, törvényekbe, hierarchiába „öntik” az ember gyarlósága folytán mindez korrumpálódik.

Hagyomány alatt elsőként általában népszokásokra gondolunk, vagy szóban, illetve írásban hagyományozódott dolgokra, eseményekre, esetlege gondolatokra. Olyan dolgokra, amelyek hasznosnak bizonyultak az életünkben, vagy éppen más életében. Nem gondolkodunk a hagyományról konkrétan, nem gondolkodunk róla valami olyasmiről, mint ami éltet. Pedig így lenne az igazi. Beszélünk ugyanakkor különféle gondolkodói vagy művészeti iskolák hagyományairól, ahogy vallási hagyományról is. Jelen írásban azonban inkább a politikai hagyományra, illetve a katolicizmus hagyomány-felfogására koncentrálok.

Szeretettel várunk mindenkit 2012. október 21-én Cirák és Dénesfa határában a Király kápolnánál, azon a szent helyen ahol 91 éve IV. Boldog Károly királyunk Ad Astra nevű repülőgéppel újra magyar földre érkezett, hogy befejezze a restaurációs folyamatokat, a törvénytelen forradalmak korszaka után és helyreállítsa a törvényes királyi hatalmat újra az országban. A tavalyi emlékmisén vendégünk volt a nyugalmazott luxembourgi érsek és sok zarándok érkezett Dél-Tirolból is. Idén is sokan jönnek majd az ország minden tájáról és várunk külföldről is zarándokokat.

Monarchistaként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy közösségünk vallási szempontból többnyire egységesnek mondható (keresztény). Az úgynevezett "jobboldal" vagy akár a "szélsőjobb" már korábbi írásomban tárgyalt ideológiai zavarainak egyik forrását a vallási szempontból való következetlenségben is látom.

Nem azért mondom, hogy másokat megsértsek, de sok töketlen fiatal felnőtt férfit ismerek. Közös jellemzőjük a döntésképtelenség, a léhaság és a feminim tulajdonságok széles tárházának felvonultatása. Igazából ők még nem férfiak csak hímek, azt gondolom. Hímpéldányok. A teremtés és a Teremtő ereje által megkapták az esélyt, hogy férfiak legyenek, de azzal nem nagyon tudnak mit kezdeni, hogy ezért nekik is tenniük kellene valamit. Így most töketlenek és próbálnak úgy tenni, mintha. De az álca lehull, nagyon gyorsan, mert az elvárás megvan feléjük.

Korábban a Monarchista Gondolatokon fordítással szereplő Érszegi Márk Aurél neve nem biztos, hogy teljesen ismeretlenül cseng az olvasóink számára, hiszen a Miles Christifolyóiratban már egy remek elemzést olvashattunk tőle a XVI. Benedek pápa egyházkormányzatáról.

Szent Ágoston gondolataival ünnepeljük a Szenlélek Isten eljöttét. Szent Ágoston - Pünkösdi könyörgés Te lélegezz bennem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, azt akarjam. Te parancsolj nekem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, mindig azt tegyem. Te hívogass engem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, azt szeressem. Erősíts meg engem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, hűséggel megvédjem. Te őrizz engem, Szentlélek Isten, hogy szent kegyelmed el ne veszítsem.

Ahogyan talán már feltűnt, igyekszünk ezen az oldalon olyan embereket bemutatni – már csak azért is, mert nem vagyunk sokan – akik nemcsak érdeklődnek vagy éppen kutatnak a királyságunk után, hanem egy valós alternatívaként kezelik azt, egyszerűbben fogalmazva, akik potenciális magyar monarchisták. Talán páran egészen automatikusan azt gondolják, hogy az ún. „nemzeti radikalizmusban” automatikusan nagy azoknak a száma, akik a királyságban gondolkodnak. Fájó tapasztalat, hogy ez közel sem így van jelenleg még.

Írta: Károlyi Tamás.

„De nemcsak Isten imádandó felségének, hanem Krisztus egyetemes királyságának eszméje is meggyőző érv a monarchista gondolkodás mellett. Ha igaz, hogy Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, akkor bizony nemcsak testvérünk és főképp nem kollégánk, akihez azzal a nyegle, behízelgő bizalmassággal közeledhetünk, amely ma már messzemenően a katolikus istentiszteletek stílusa lett.