II. Ottó

Nem olyan régen a Facebookon a Regnum! Portál oldalán egy kép jelent meg, amelyen Habsburg-Lotaringiai Károly herceg, (Habsburg-Lotaringiai Ottó idősebb fia) és családjának tagjai voltak láthatóak egy pár évvel ezelőtti fotón, rajta a magyar ősökkel rendelkező Bornemissza-Thyssen Franciska feleségével és három szép gyermekével. Pár óra alatt több mint 14 ezren nézték meg, és több mint száz hozzászólást kapott a kép.

„A nemzetiszocializmus ideológiájának – nem kell magyarázni – köze nem volt a dinasztikus hagyományokhoz. Viszont szükséges arra reagálni, hogy miért elsősorban a Habsburgok és Hitler között alakult ki konfliktus, s miért nem az ugyanúgy a trónról letaszított, ugyancsak német Hohenzollern-ház és Hitler között. Ugyanis amíg a náci propagandagépezet [...] folyamatosan hivatkozott Poroszország és a második császárság – hamisan értelmezett és kifordított – hagyományaira, a Habsburg Birodalommal a lehető legteljesebb ellenállást tanúsította.” Írta: Fóris Ákos

ngedjék meg, hogy egyenesen a közepébe vágjak: hivatásos  politikusként vagyok itt, s ekként rávetíthetek a fórumon ‧bemutatott kép másik oldalára. Nagyon örültem annak, hogy a konferencián megtárgyalták a politikai valóság és a tudományos valóság egymáshoz közelítésének kérdését, amelyek az idők folyamán többnyire külön szálon futottak.

Magyar monarchista számára ha győztes ellenforradalmat kell említenie, akkor nem kell sajnos sokáig gondolkodnia. Olyanok, amely példaértékűek lehetnek mindösszesen csak kettő volt. Az egyik a spanyol példa, élén Francisco Francoval, a másik a magyar példa, élén Horthy Miklós mellett talán a legnagyobb magyar legitimistákkal, Sigray gróffal és Lehár báróval.

Az alábbi interjú megboldogult örökös királyunkkal, II. Ottóval a Kossuth Rádióban hangzott el a Vasárnapi Újság műsorban 1991. október 6-án. Akkoriban a visszhangja elég vegyes volt, de leginkább szűk körben, ezért nem hatotta át a közbeszédet túlságosan. Most fontosnak tartjuk újra közreadni ezt - a szerkesztő-riporter, Gecse Géza személyes engedélyével - mert gyakori kérdés, hogy hogyan viszonyul "egy Habsburg" az 1848-49-es eseményekhez. E mellett szeretnénk megjegyezni, hogy Őfensége 2005-ben megkoszorúzta a trónfosztó Kossuth Lajos kormányzó-elnök szobrát Washingtonban.

Ottó halála után ez a monarchizmusosdi tulajdonképpen egy álom kergetése már csak, nem? Nem sok esélye van már a dolognak, nem gondolod? - kérdezte tőlem egy ismerősöm, aki fiatal srácként három éve felfedezte, hogy ő monarchista, de mivel három év alatt sem jött el a királyság, és a trónörökös is meghalt, most inkább harcos jobbos lett. Kacagtam egyet a felvetésen, főleg mert megjósoltam két éve, hogy ez lesz, a fiatal keresők korában járók pedig nem híresek a hűségről és az alázatról sem.

Sokan kérdezték tőlem az elmúlt napokban, hogy milyen volt a királyi temetés Bécsben. Én gyakorlatilag mindig rámondtam, hogy "nagyon szép". Minél többször mondtam ezt, annál kevesebbszer korrigáltam magamat azzal, hogy "persze, csak a szomorú tény mellett, hogy a trónörökös meghalt". A temetés ugyanis valóban nemes, szép és megható volt. Méltó egy olyan emberhez, mint a meg nem koronázott törvényes királyunk, Ottó herceg. Minden elemében azt sugallta ez a délután (2011. július 16), hogy nézzünk magunkba azért, amiért egy ilyen ember ment el közülünk.

Lelkesen igyekeztem a vasárnapi gyászmisére a Szent István térre, ám lelkesedésembe már ekkor üröm vegyült. Ez elsősorban a celebráns személyére vonatkozott, hiszen míg Bécsben a temetést a bécsi érsek vezette, Budapesten a gyászmisét nem a prímás, hanem Paskai bíboros úr celebrálta. Ám nem engedtem, hogy ez elvegye kedvemet. Írta: v. Uhel Péter Ágoston

Máriacell, vagy Mariazell, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, Ausztria és Magyarország nemzeti zarándokhelye. Tiszteletének gyökerei a középkorra nyúlnak vissza. Két kegytárgya közül a korábbi a XII. századból származó Máriát és a kis Jézust ábrázoló fa kegyszobor, a másik pedig a Nagy Lajos magyar király által adományozott XIV. századi Szűz Mária kép. Minden évben sok tízezer ember indul gyalogos zarándoklatra, hogy imádkozzon a szent helyen. 1857-ben Ferenc József király és Erzsébet királyné is részt vett a zarándoklaton.

Máriacell, vagy Mariazell, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, Ausztria és Magyarország nemzeti zarándokhelye. Tiszteletének gyökerei a középkorra nyúlnak vissza. Két kegytárgya közül a korábbi a XII. századból származó Máriát és a kis Jézust ábrázoló fa kegyszobor, a másik pedig a Nagy Lajos magyar király által adományozott XIV. századi Szűz Mária kép. Minden évben sok tízezer ember indul gyalogos zarándoklatra, hogy imádkozzon a szent helyen. 1857-ben Ferenc József király és Erzsébet királyné is részt vett a zarándoklaton.