Ferenc József

Az alábbiakban egyszerű verseket olvashatnak kedves olvasóink, amelyeket I. Ferenc József apostoli magyar királynak (illetve Erzsébet királynénak) írtak korabeli magyar költők.

"Talpig ember s ezért talpig fejedelem; élete végig élt élet és munkája egész munka" - ezzel a rövid jellemzéssel zárta Ignotus a Nyugat 1910. évi 16. számában (1) Ferenc József nyolcvanadik születésnapjára írott elmélkedését. A cikkben másutt arról értekezik, hogy Hazánk apostoli királyában van valami a Római Birodalom azon császáraiból, akik "minden talpalat földjén rengeteg birodalmuknak, (...) kit-kit a maga gusztusa szerint boldogulni hagyva az egésznek keretein belül" bölcsen uralkodtak.

Idén van kilencvenötödik éve, hogy Őfelségét, I. Ferenc Józsefet, Magyarország apostoli királyát magához rendelte az Úristen, egy szinte példa nélkül hosszan tartó uralkodói időszak után. Az alábbiakban két olyan nagy formátumú személytől - vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és Hóman Bálint történész, vallás-, és közoktatásügyi miniszter - közlünk visszaemlékezéseket, akiket ma is előszeretettel állítanak be egyes körök "habsburgellenesnek", igen egyoldalúan és öncélúan.

Év vége közeledtével egy kis színes anyagot gondoltunk közzétenni az oldalainkon. Korábban egy cikkben már írtunk róla, hogy milyen érdekes lett volna, hogyha perszonálunió valósult volna meg a Mexikói Császárság és a Magyar Királyság között. Most egy még kevésbé ismert epizódról szeretnénk szólni; osztrák és német monarchista telepesek jelenlétéről Texasban.

Milyen volt Ferenc József? Ferenc József megdöbbentő ember volt, aki senkihez sem hasonlított a világon: se őseihez, akik a császári képtárakban különböző koronákkal a fejükön vagy a kezükben egymás mellett sorakoztak a múlt századokból, se testvéreihez, akik a XIX.

Jókai Mór versét Erkel Ferenc, a magyar nemzeti himnusz zeneszerzője meg is zenésítette és úgy adták elő I. Ferenc József apostoli magyar király felséges színe előtt, Budapesten, egy templomszentelésen. Jókai Mór: Magyar Királyhimnusz

Megjelent: Pesti Hírlap Digitális közzététel (korabeli helyesírással): Lex Sacra – Szent Korona Rádió, az Úrnak 2009. esztendejében Eredeti cím: Ferenc József koronázása 1867 Junius 8-án Irta: Marczali Henrik Ahol királyság volt, nem hiányzott a korona, a koronázás sem. Sok országban már csak fényes, ünnepélyes szertartás; nálunk megmaradt a király és a nemzet közti viszony törvényes megállapitásának.

Néhányan vagyunk úgy talán, hogy nehezen tudunk napirendre térni a felett, ahogyan "megemlékeznek" apostoli királyainkra a második respublika kis csinovnyikjai. Ilyenkor az ember jobb idők, jobb emberei felé veti tekintetét és igyekszik elkerülni a nosztalgia ködfelhőit. A múltra legjobb, hogyha úgy tekintünk, ahogyan a jogfolytonosság szemlélete megkívánja; élő és szerves hagyományként, amelyet a tisztán népuralmi berendezkedés vágott ketté Mária Országában leginkább.

Magyarországon nemcsak katolikusok számára ismert, bár meglehet, hogy nem eléggé és nem kellő nyomatékkal és jelentőségében ismert, hogy I. Szent István királyunk az országot felajánlotta, koronájával a Boldogságos Szűz Máriának, Jézus Krisztus anyjának, aki ezáltal országunk védőasszonya lett, Magyarország pedig Mária Országa (Regnum Marianum). A Szűzanya ezáltal a Szent Korona égi tulajdonosa is lett, amely például most, amikor a magyar trón betöltetlen nagy reménységgel tölthet el mindenkit, akik egyszer a király visszajövetelét remélik és hitüknek aktív része a Szűzanya tisztelete.