A revizionizmus hívása

Létező politikai tőke lehet-e Magyarországon újra a revizionizmus, vagy a történelem kukájának a rothadó szegmense marad most már mindörökké? Nos, erre a választ nem mindig véleményvezérek és a nép adja meg, hanem maga a helyzet. Revizionizmus, azaz egy korábbi igazságtalan helyzet - Kárpátalja elcsatolása és az ottani magyarok elszakadása az anyaországtól - felülvizsgálata. Jelenleg pedig helyzet van; a szomszédunkban oszladozni látszik egy államalakulat. A kérdés tehát nem az, hogy hol van a revizionizmus, hanem az, hogy lehet-e aktualizálni és nyerhetünk rajta valamit? Talán most újra a délszláv háború emléke kísért és a kérdés ugyanaz a magyar politikai elitnek és a magyar nemzetnek is; megint magyarok vérezzenek egy olyan földön, amely az országunké volt, de most ne magyar érdekekért, hanem egy újabb hátrányos helyzetért, egy újraosztásért? 150.000 magyar ember és a földünk most éppen a tét, amelyre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy "Ukrajna" illetve "ukrán kérdés". Pedig nem az, vagy nemcsak az. Nézőpont kérdése, ha cinikusak vagyunk vagy vesztesek. Egyik sem bölcs opció. Van azonban olyan perspektíva, hogy csak a saját érdekeinket nézzük: Kárpátalja. Magyar föld, magyarokkal, magyar érdek megvédeni. Nem ukrán kérdés. Nem Ukrajna kérdése. Persze plátói is valamennyire a dolog, hiszen képes lenne a mai magyar állam expanzióra és / vagy önvédelemre a gúnyhatárain túl? Tudjuk a választ és nagyon sajnáljuk, hogy így van jelenleg. De így is marad? Mindenesetre a tanulságot szűrjük le: aki egy határain ácsorgó krízisben nem tud lépni, aki a hangját sem hallatja, az mulaszt. Az pedig bűn, most éppen egy újabb történelmi bűn.

 Miért nem lép a magyar állam? Mert szuverenitásdeficittel rendelkezik. Nem szuverén a döntéseiben, főleg nem a külpolitikában. Mert nem teheti meg. Nem képes rá. Az ukrán konfliktus nyűge és a tétlenség ugyanazt a mércét adja ki: nem vagyunk még mindig a magunk urai, a nemzeti szuverenitás nem állt helyre, nem lépünk. A diplomáciának különféle oldalai vannak, a beavatkozás is az egy széthulló állam esetében. A magyarokat és a magyar állam érdekeit megvédeni kötelesség, nem öntörvényű machtpolitik. Expanzió. Perspektíva. Nem lehetünk közömbösek azzal, hogy mi alakul ki újra a határainkon, úgy ahogyan a kilencvenes évek elején. [Felső bélyegképünkön ünneplő tömegek, amikor Beregszász visszatért. A másikon pedig egy mostani, friss lengyel elképzelés.]