"A szent monarcha reprezentánsa" – monográfia Ungern-Sternberg báróról (II. rész)

Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg báró - katona és hadvezér. Pusztán emiatt is fontosnak tartjuk, hogy pár rövid sor erejéig az Ázsiai Lovashadosztályról és annak katonáiról írjunk: nemzetiségi összetételét tekintve, soraiban harcoltak oroszok, kozákok, burjétek, mongolok, kínaiak, koreaiak, japánok, tibetiek, és még több, közép- és kelet-ázsiai nép szülötte. Az ismertebb parancsnokok, tisztek névsorát, a csapattestek összetételét, valamint a sereg egyes hadműveleteit tekintve leginkább Ossendowski (12), és Ungern-Sternberg tábori orvosa, H. M. Ribo (Rjabuhin) (13) visszaemlékezései adnak viszonylagos pontosságú képet.

Több tiszt neve – minden bizonnyal felhasználva a fentebbi forrásokat is – felbukkan Pozner regényében, illetve néhány Ungern báróval kapcsolatos írásműben, filmben, visszaemlékezésben is. Ungern mellett „jobbkezét”, Rezuhin tábornokot említik, aki a 2. és 3. ezred egyik dandárjának parancsnoka volt (14), Burdokovszkij ezredes, Kazagrandi ezredes, Szipajlov ezredes, a hóhér, hírhedtebb nevén a „Fojtogató”; Makejev százados, a kozákok kapitánya; Markov, a 4. ezred parancsnoka, Zabjakin főhadnagy, valamint említésre méltó még V. K. Rerih, aki a hadosztály hadtápparancsnoka volt, a világhírű festőművész, N. K. Rerih (Roerich) bátyja (15).

Írta: Varga Szilárd.

Pusztán hadtörténeti szempontból is mindenképp érdemes elolvasni Ossendowski rövid leírását a hadosztályról: „Imitt-amott Ungern báró katonái feszítettek, az oroszok hosszú, kék ruhában, a mongolok és tibetiek vörös ruhában és sárga vállrojttal, amelyen Dzsingisz khán szvasztikája és az Élő Buddha iniciáléja volt látható és a mongol hadsereg kínai különítményének kínai katonái. A kínai hadsereg megsemmisülése után ugyanis kétezer kínai harcos azt az előjogot kérte az Élő Buddhától (16), hogy az ő légiójába sorozzák őket és hűséget, meg engedelmességet fogadtak neki. Kívánságuk teljesült. Most két ezredet alkottak, amelyeknek katonái a sapkán és a vállrojton a régi kínai ezüst sárkányt viselték.” (17) Ossendowski szavait megerősíti több orosz nyelvű internetes oldalon közölt fénykép és grafika, amelyeken Ungern egyenruhái, tiszti kardja, a hadosztály zászlaja az ún. „nem ember által festett” Krisztus-ábrázolással, katonák egyenruhái, váll-lapok, rangjelzések, etc. láthatók (18).

Végezetül pedig néhány részletet szándékozunk közreadni Ungern-Sternberg 15. számú parancsából:

„Parancs a Szovjet Szibéria területén állomásozó orosz különítményekhez,

15. sz. Urga, 1921. május 21.

Én, báró Ungern altábornagy, az ázsiai lovashadosztály parancsnoka, az alábbiakat tudatom mindazokkal az orosz egységekkel, amelyek hajlandók hadat viselni az oroszországi vörösök ellen: 1. Oroszország fokozatosan jött létre abból a néhány különböző alkotóelemből, amelyet a közös hit, a fajrokonság, később pedig a kormányzás sajátos módja forrasztott össze. Amíg meg nem érintették a forradalmi tanok alapelvei, amelyek összetételénél és jellegénél fogva nem alkalmazhatók rá, Oroszország hatalmas és oszthatatlan birodalom volt. A nyugati forradalmi vihar mélyen aláásta az államgépeztet, mert elszakította az értelmiséget a nép gondolkodásának és törekvéseinek általános irányvonalától. A szociál-politikus és liberál-bürokratikus értelmiség vezetése alatt a nép – bár lelke mélyén hű maradt a Hithez, a Cárhoz és a Hazához – kezdett letérni arról az egyenes útról, amelyet a népi léleknek és népi életnek egész addigi fejlődése kijelölt számára. Miközben hátat fordított az ország régi, ősi nagyságának, hatalmának és alapjának, az álcároktól vezetett felkelésektől az anarchista forradalom felé indult, s végül utat tévesztett. (…) Felléptek a bolsevikok, akik az eredeti népi civilizációk megsemmisítésének eszméjét hirdették, s a pusztítás munkája bevégeztetett. Oroszországot darabonként kell újra felépíteni. Azt látjuk azonban, hogy a nép csalódott, és bizalmatlansággal néz az emberekre.

Nevekre van szüksége, mindenki által ismert, kedvelt és tisztelt nevekre. Ilyen név ma már csak egy van: azé az emberé, aki jog szerint ura az orosz földnek, a Minden Oroszok Cárjáé, Mihail Alekszandrovicsé, aki tanúja lévén a nép tévelygéseinek, Cári Kiáltványában bölcsen kijelentette, hogy csak az orosz nép meggyógyulása után érvényesíti uralkodói jogait.

2. Hadosztályom a mongol csapatokkal együttműködve véget vetett Mongóliában a kínai bolsevik forradalmárok illegális hatalmának, szétverte fegyveres erőiket, és amennyire telt tőle, segítséget nyújtott az ország egyesítésének munkájához, továbbá helyreállította a törvényes uralkodó, Bogdo-kán uralmát. E hadművelet befejeztével Mongólia természetes kiindulópontja lett a szovjet-szibériai vörös hadsereg elleni hadjáratnak. (…) (…)

10. (…) Az Oroszországot pusztító és megszentségtelenítő bűnösök elleni harc során nem szabad elfelejteni, hogy az erkölcsök végső romlottsága és az Oroszországban uralkodó teljes szellemi és fizikai züllés következtében lehetetlen ragaszkodni a régi értékrendhez. Az „igazság és nagylelkűség” nem helyénvaló többé. A jövőben csak „igazság és könyörtelen kegyetlenség” érvényesülhet. Gyökerestül kell kitépni a rosszat, amely leszállt a földre, hogy elpusztítsa az emberi lélek isteni lényegét.” (19)

A magyar olvasó az 1990-es évek előtt viszonylag kevés, s többnyire egyoldalú megközelítésből ismerhette meg Roman Ungern-Sternberg báró történetét, illetve legendáját. Az orientalisták által minden bizonnyal ismert Ferdinand Ossendowski, Állatok, emberek és istenek című, magyarul a Franklin Társulat által 1924-ben kiadott művében ír a báróval történt találkozásáról. A kommunista évtizedekben Magyarországon Vladimir Pozner, Az őrjöngő (Európa Kiadó, Budapest, 1967.) című regényében próbálja meg lejáratni a „véres bárót”, pszichopatának, gyilkosnak beállítva. Pozner művének történeti hitelessége és irodalmi értéke egyaránt megkérdőjelezhető (20). Ebben a korszakban a báró neve és tevékenysége többségében csak lábjegyzetként szerepelt a történelemkönyvekben, a „korszellemnek” megfelelően beállítva.

Magyarországon az elmúlt két évtizedben jórészt a tradicionalistáknak köszönhető, hogy Ungern báró neve valamennyire ismertté vált a jobboldali és a nemzeti érzelmű berkekben. Az 1997. júliusában a Pannon Front folyóirat kilencedik számában megjelent Claudio Mutti, Unger Kán; A mongol Birodalom restaurációjának álma című írása már részletesen bemutatja Ungern-Sternberg életét, küzdelmét és szellemiségét. Ezt követte Julius Evola, A „kegyetlen báró” című, a Sacrum Imperium folyóirat negyedik, 1998. szeptember 23-i számában megjelent írása. A továbbiakban még a Pannon Front több száma is közölt írásokat Julius Evolától (B. Krauthhoff: Ich Befehle; 25. szám) és Ossendowskitól (Visszaemlékezések Ungern-Sternberg báróra; 14. szám). Magyarul a báró életével kapcsolatban az első teljes értékű mű 2002-ben jelent meg a Nemzetek Európája Kiadó gondozásában: AZ ANTIKOMMUNISTA című kiadvány. A válogatott tanulmányokat (a fentebb említett periodikákban megjelent írásokat is magába foglalja, mintegy összegzésképpen) tartalmazó kötetben olvashatóak Claudio Mutti, René Guénon, Julius Evola, Ferdinand Ossendowski, H. M. Ribo (Rjabuhin), Horváth Róbert, Marco Pallis írásai, illetve a témához kapcsolódó függelékek, magyarázatok. Szintén a hazai tradicionalista oldalnak köszönhető két további tanulmány leközlése, előbb 2003-ban, Franco Cardini, Hódolat egy hadúrnak című írása az Északi Korona folyóirat negyedik számában, majd 2004-ben, Horváth Róbert tanulmánya, Ungern-Sternberg és a buddhizmus címmel, amely az Axis Polaris folyóirat hatodik számában jelent meg.

Természetesen a képzőművészet sem hagyta figyelmen kívül a báró titokzatos életét. A teljesség igénye nélkül, elég megemlíteni Jevgenyij Vigilanszkij idealizált festményét; vagy az olasz Hugo Pratt (21) világhírű képregény sorozatát, a Corto Maltese-t (22). A velencei tengerész kalandos életét bemutató képregény sorozat Corte sconta detta Arcana (ismertebb címe még: Corto Maltese in Siberia; magyarul: Corto Maltese, Az elveszett aranyvonat fosztogatói) című epizódjában az orosz polgárháború kellős közepén Mongóliában találkozik Ungern-Sternberg báróval; Hugo Pratt misztikus és kiszámíthatatlan, de ugyanakkor szimpatikus emberként ábrázolja „az újjászületett Dzsingisz kánt”. Pratt művéből 2002-ben francia-olasz-luxemburgi (magyar közreműködéssel) egész estés animációs film készült (23), amely idehaza is elérhető még talán.

1942-ben került bemutatásra az Alekszandr Zarcsi és Joszif Csejzif által rendezett Его зовут Сухэ-Батор (Jevo zavut Szühebátor, magyarul: Akit Szühebátornak hívtak) (24) című szovjet propaganda-játékfilm, amelyben Nyikolaj Cserkaszov alakította Ungern-Sternberget. Az 1971-es Кочующий фронт című történelmi-, illetve a 2005-ben rendezett Вепрь (magyarul: Vaddisznó) című tévéfilm a báró alakja köré épül. Az említett orosz nyelvű filmek mindegyike megtekinthető az interneten (25).

Több zenekar is dalba foglalta Ungern emlékét, az orosz nemzeti érzelmű, és erősen reakciós Моя дерзкая правда (röviden: М.Д.П. – az együttes neve magyarul körülbelül annyit jelent, hogy „A Mi Bátor Igazunk”) (26) zenekar 2004-es, Памяти Барона Унгерна (Pamjati Barona Ungerna – Ungern báró emléke) című száma mellett érdemes megemlíteni a francia punk, Oi! és coldwave stílusban zenélő nonkonformista Paris Violence (27) banda 2001-es, Ni fleurs ni couronnes albumán az Ungern-Sternberg című számot; vagy a magyar neofolk Scivias (28) együttes Der Mann Vom Berg Der Kalten Sterne szerzeményét, illetve az angol-holland neofolk, minimalista, neoklasszikus és martial stílusú H.E.R.R. (29) zenekar The Baron of Urga című zeneszámát.
Érdekesség még az amerikai The Mad Monarchist webblog, amely a báró alakja köré épül, a szerkesztője őszinte tiszteletét fejezi ki Ungern-Sternberg felé, mellette pedig nagyon sok hasznos tanulmányt, írást közöl uralkodókkal, monarchistákkal, monarchiákkal kapcsolatban (30). Szintén a báró kultuszát erősíti, hogy a francia nyelvű jobboldali és nonkonformista, interneten elérhető Europa Radio egyik zenei műsorának ’Rock the Baron’ a neve (31).

Végezetül pedig Ferdinand Ossendowski nagyon is ideillő soraival szeretnénk lezárni a „kegyetlen báró”, Roman Ungern-Sternberg hadvezérről írt monográfiánkat: „Ungern-Sternberg báró… Mint a bosszúálló Karma véres viharja száguldott végig Közép-Ázsián. Mit hagyott hátra? Katonáinak szóló, Szent János kinyilatkoztatásával végződő szigorú parancsot:

- Ne álljon senki az orosz nép lelkét megrontók és megölők megbosszulásának útjába. A forradalmat ki kell irtani a világból. Tőle óvott bennünket Szent János látomása: <<És az asszony fel volt öltözve bíborba és bársonyba és fölékesítve arannyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében tartva az arany poharat, telve undoksággal és az ő paráznaságának tisztátalanságával. És homlokára e név vala írva: Titok. A nagy Babilon, a paráznaságok és föld undokságainak anyja. És láttam ez asszonyt megrészegedve a szentek vérétől és Jézus vértanúinak vérétől.>>

Emberi dokumentum ez, dokumentuma az orosz tragédiának, talán dokumentuma a világ tragédiájának.
De a mongol jurtákban és a burjátok, mongolok, kirgizek, kalmükök és tibetiek tábortüzeinél a juhpásztorok tovább fogják mesélni a keresztes vitézek és tengeri rablók e fiának legendáját.

- Egy fehér harcos jött északról. Fölszólította a mongolokat, hogy tépjék szét rabláncaikat, amelyek le is hullottak a fölszabadított földre. Ez a fehér harcos az újraszületett Dzsingisz kán volt. Megjósolta valamennyi mongol legnagyobbikának eljövetelét, aki el fogja terjeszteni Buddha nemes tanát és Dzsingisz kán, Ugadai és Kublai kán utódainak hatalmát. Így lesz!
Ázsia fölébredt és fiai most merészen beszélnek.”
(32)

Az írás első része itt olvasható.

Felhasznált irodalom:

- Az Antikommunista – Válogatott tanulmányok; Nemzetek Európája Kiadó, Budapest, 2002.

- Claudio Mutti: Ungern Kán; A mongol Birodalom restaurációjának álma; Pannon Front, 9. szám, 1997. július.

- Ferdinand Ossendowski: Állatok, emberek és istenek; Franklin Társulat, Budapest, é.n. (1924., második kiadás, Ford.: Sajó Aladár)

- Franco Cardini: Hódolat egy hadúrnak; Északi Korona, 4. szám, Nemzetek Európája Kiadó, Budapest, 2003. július

- Horváth Róbert: Ungern-Sternberg és a buddhizmus, Axis Polaris VI., Budapest, 2004., 90-94. o.

- Julius Evola: A „kegyetlen báró”; Sacrum Imperium, 4. szám, Budapest, 1998. szeptember 23.

- Roman Ungern von Sternberg, Wikipedia (angol), http://en.wikipedia.org/wiki/Roman_Ungern_von_Sternberg [Hozzáférés: 2011. április 30.]

- Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg; Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Roman_Fjodorovics_Ungern-Sternberg [Hozzáférés: 2011. április 30]

- Vladimir Pozner: Az őrjöngő; Európa Kiadó, Budapest, 1967. (Ford.: Rubin Péter)

- VSZ: Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg báró; Stalker – Egy konzervatív forradalmár gondolatai, 2009. január 13., http://v-stalker.blogspot.com/2009/01/roman-fjodorovics-ungern-sternberg... [Hozzáférés: 2011. április 29.]

- VSZ: „Egy fehér harcos jött északról”; Stalker – Egy konzervatív forradalmár gondolatai, 2011. február 4., http://v-stalker.blogspot.com/2011/02/egy-feher-harcos-jott-eszakrol.html [Hozzáférés: 2011. április 29.]


Jegyzetek

(12) Ossendowski: I.m.; 147-204. o.

(13) H. M. Ribo (Rjabuhin): Ungern-Sternberg báró története tábori orvosa elbeszélése szerint; In: Az Antikommunista; 37-61. o.

(14) Ribo: I.m.; 39. o.

(15) Ribo: I.m.; 55. o.

(16) Ti.: a Bogdo Gegen-től

(17) Ossendowski: I.m.; 179. o.

(18) Lásd: - http://kolchakiya.narod.ru/uniformology/Ungern.htm [Hozzáférés: 2011. május 2.]
- http://a-pesni.golosa.info/grvojna/bel/a-simvaz.php [Hozzáférés: 2011. május 2.]
- http://www.rusimperia.info/catalog/499.html [Hozzáférés: 2011. május 2.]
- http://www.e-reading.org.ua/bookreader.php/118972/Akunov_-_Baron_fon_Ung... Hozzáférés: 2011. május 2.]

(19) Pozner: I.m.; 221-223. o. Illetve lásd: a 15-ös számú parancs részlete, angol nyelven: http://madmonarchist.blogspot.com/2009/09/general-order-no-15-past-monar... [Hozzáférés: 2011. május 2.]

(20) Lásd: Horváth Róbert: I.m.; 64-65. o.

(21) Hugo Pratt: Wikipedia (angol), http://en.wikipedia.org/wiki/Hugo_Pratt [Hozzáférés: 2011. május 5.]

(22) Corto Maltese: Wikipedia (angol), http://en.wikipedia.org/wiki/Corto_Maltese [Hozzáférés: 2011. május 5.] Képregényként Magyarországon Hugo Pratt Corto Maltese-sorozatából a Velencei mese jelent meg a Képes Kiadónál 1996-ban. Lásd: http://www.kepeskiado.hu/?q=velence_mese [Hozzáférés: 2011. május 5.]
- Corto Maltese-vel kapcsolatban a továbbiakban lásd: http://www.cortomaltese.com/ [Hozzáférés: 2011. május 5.],
- Göbölyös N. László: Múzeumot kapott Velencében Corto Maltese; TuttoItalia.hu, 2011. május 7., http://www.tuttoitalia.hu/olaszarte/olasz-kepregeny-corto-maltese-hugo-p... [Hozzáférés: 2011. május 10.]

(23) Corto Maltese - Az elveszett aranyvonat fosztogatói:

- A Youtube-on francia nyelven, angol feliratozással elérhető az animációs film:
http://madmonarchist.blogspot.com/2011/01/little-diversion-corto-maltese... [Hozzáférés: 2011. május 8.]

- Trailer: Youtube, http://www.youtube.com/watch?v=bro-fCnQQ-4 [Hozzáférés: 2011. május 8.]

- További információk a rajzfilmről (PORT.hu; IMDB.com):
http://www.port.hu/az_elveszett_aranyvonat_fosztogatoi_corto_maltese:_la... [Hozzáférés: 2011. május 8.]
- http://www.imdb.com/title/tt0259134/ [Hozzáférés: 2011. május 8.]

(24) Yego Zovut Sukhe-Bator; IMDB.com, http://www.imdb.com/title/tt0035578/ [Hozzáférés: 2011. május 8.]

(25) Его зовут Сухэ-Батор (1942) első része: http://www.youtube.com/watch?v=zqEceQi4RpQ [Hozzáférés: 2011. május 8.]
Кочующий фронт (1971) első része: http://www.youtube.com/watch?v=iO1YP0onhNg&feature=related [Hozzáférés: 2011. május 8.]
Вепрь (2005) első része: http://www.memocast.com/media.aspx?id=360223 [Hozzáférés: 2011. május 8.]

(26) Az М.Д.П. zenekar honlapja: http://m-d-p.info/ [Hozzáférés: 2011. május 10.]

(27) A Paris Violence zenekar honlapja: http://paris.violence.free.fr/ [Hozzáférés: 2011. május 10.]

(28) A Scivias zenekar honlapja: http://www.myspace.com/sciviasofficial [Hozzáférés: 2011. május 10.]

(29) A H.E.R.R. zenekar honlapja: http://www.myspace.com/herrenliga [Hozzáférés: 2011. május 10.]

(30) The Mad Monarchist oldal: http://madmonarchist.blogspot.com/ [Hozzáférés: 2011. május 10.]

(30) Europa Radio – La Radio Non Conforme honlapja: http://europaradio.hautetfort.com/ [Hozzáférés: 2011. május 10.]

(32) Ossendowski: I.m.; 203-204. o.

Hozzászólások