Az elfelejtett és tisztességes Károlyi Mihály

Károlyi Mihály nevét számos közterület őrzi Magyarországon, történeti megítélése pedig komoly vita tárgya. Most viszont nem róla lesz szó, hanem egyik őséről, akiről annak ellenére, hogy egy, a magyarságot megosztó korszakban kifejezetten integratív szerepe volt, még sincs utca elnevezve. Pedig lehetne, és még csak új utcanévtáblákat sem kellene felszerelni! A Regnum! Portál javasolja, hogy maradjon minden Károlyi Mihályról elnevezett utca a helyén, de ezentúl nyomatékosítsuk, hogy ez a Károlyi Mihály, nem a gróf, hanem a báró Károlyi Mihály. Költséghatékony megoldás, és kevesebb hitvány emberről van elnevezve utca Magyarországon. Magyarázat alább.

Az ősi Kaplony nemzetségből származó Károlyi Mihály azonos nevű apja és Perényi Erzsébet fiaként 1585-ben született. Végrendeletéből tudjuk, hogy alig tíz éves volt, amikor édesapja meghalt, ezért taníttatásának felügyeletét eleinte anyja látta el, később II. Mátyás király udvarában asztalnokként töltött el két évet.

Írta: Bélay Barnabás.

Felesége Sennyey (Segnyey) Miklósnak, Bocskai István kassai kapitányának a lánya, Sennyey Borbála lett, akitől hét gyermeke született, közülük talán László a legjelentősebb, aki a híressé vált Károlyi Sándor apja volt. Fennmaradt levelezésének megható eleme az az írás, amelyben őszinte apai örömmel értesíti anyósát első gyermeke, Ádám születéséről.

Az én Istenemnek szent neve örökké áldott legyen, ki az ő szent fiának egy érdeméért könyörgésünket kegyelmesen meghallgatván, az édes társomnak boldog születést engede most hét órakor tájban. Egy szép fekete kis legénnyel álda meg az szent Isten bennünket kegyelméből, az édes társom által. Kegyelmed azért jöjjön látnunk; az édes atyámfia penig igen szép könnyen vagyon, és örül az Istennek szent áldásán; szereti édes asszonyom immár az kis legényt.


Egy másik jelentős Károlyi: gróf Károlyi Sándor

Mihály a család- és birtokügyek intézése mellett a kor zűrzavaros politikai életében is részt vett. A korszak összes fontos országgyűlésén (1608, 1618, 1619, 1621, 1621/1622, 1625) jelen volt. A Károlyi családból elsőként ő szerzett főnemesi címet, II. Mátyás szolgálatai jutalmául 1609-ben bárói címet adományozott neki és örököseinek. A királytól megkapta az aranysarkantyús lovagi címet is. 1618. december 4-én mint királyi biztos vett részt Nagykárolyban az erdélyi követekkel tartott tárgyalásokon. Végrendeletéből ismert, hogy az 1610-es években családjával együtt katolizált.

Személye rokoni kapcsolatai révén egyfajta összekötő kapocs volt a bécsi udvar és Bethlen Gábor között. Testvére, Zsuzsanna a szilárdan udvarhű Esterházy Miklós nádor testvérének, Pálnak a felesége lett, míg egy másik, távolabbi rokonát, akit szintén Károlyi Zsuzsannának hívtak, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem vette feleségül. Bethlen Károlyi Mihályt a távoli sógorság okán is Szatmár vármegye főispánjának nevezte ki, továbbá a fejedelem tanácsosa lett. Főispáni méltóságát II. Ferdinánd is megerősítette 1622. július 16-án. Bár Károlyi Mihályt a történetírás néhol Habsburg-párti főúrnak jegyzi, Bethlen felesége, Károlyi Zsuzsanna 1622-ben történt halála után is több szolgálatot tett a gyulafehérvári udvarnak. Károlyi Mihály közvetítette például 1623-ban Bethlen házassági ajánlatát, amikor a fejedelem II. Ferdinánd lánya, Cecília Renáta kezét kérte a béke zálogául. Később Brandenburgi Katalin utaztatásához nyújtott segítséget Bethlennek.
Károlyi végrendeletében a Habsburg uralkodót és az erdélyi fejedelmet egyaránt megszólította, családját oltalmukba ajánlotta, továbbá felhívta a figyelmüket, hogy az ország szabadságát és törvényeit tartsák meg.

... az én édes hazámban Magyarországban lévő koronás királyom, mostaniak és ez után következendők, és ez országnak fejedelme Bethlen Gábor urunk ő felsége meg tartsák szerelmes hites társomat, édes gyermekeimet, kénszeríttem ő felségeket az ő felségek idvösségére, Magyarországban, és úgy adja meg az tellyes Szentháromság látni az ő szent színét ő felségeknek, hogy ezekben az ország törvénye, az mi nemes országunk szabadsága ellen semmit nem cselekednek; mely igaz utat ha követnek és az én édes maradékimnak oltalmazójok lesznek, az dicsőségnek királyi koronájával ajándékozza meg őket isten, szűből kívánom.

Báró Károlyi Mihály aránylag fiatalon, 41 éves korában, 385 éve 1626. július 1-én halt meg súlyos betegségben. Hamvai a kaplonyi családi kriptában találtak végső nyughelyet. Alakja a későbbiekben a szépirodalomban is helyet kapott, például Móricz Zsigmondnál, aki Erdély trilógiájában pozitív képet rajzol róla.

Hozzászólások