Gróf Eszterházy Miklós I-III.

Salamon Ferenc-Szalay László: Galantai gróf Eszterházy Miklós, Magyarország nádora. I kötet (1863) II. kötet (1866) - III. kötet (1870)

UNOKÁIMNAK.

Midőn ezzel Gróf Esterházy Miklós Nádornak családi levéltáromban őrzött irományait közrebocsátván, a korabeli hazai történetíráshoz némi adalékkal járulok, s a háládatos kegyelet adóját rovom le azon ős iránt, kinek családunk legkivált köszönheti emelkedését: mindenek felett azt veszem czélba, hogy nektek, édes unokáim, a religiótól áthatott, a loyalitástól lángoló kalauzt a politikai élet pályáján, az övéiért s utódaikért hiven gondoskodó családfő-példányt adjak kezetekbe.

Miklós Nádor szerénye körből indult ki a pályára; mindig éber buzgalom, lankadatlan munkásság s ritka szellemműveltség és kedélyesség által az ország első dynastái közt vívott ki állást magának; s midőn a tanácsteremben és a harczmezőn szerzett érdemeit készséggel megismerte a korona: egyszersmind a nemzet szabad választása által az ország fő polczára jutott.

Ősünknek kimutatni a helyet, mely őt a nemzet életében illeti, a történetírás feladata; példáját követni, magatokat hozzá mindig méltóknak bebizonyítani, parancsolja nektek a religio, a trón, a magyar haza, — Miklósunknak ezen egyhármas magasztos vezércsillaga, — parancsolja az atyáitoktól öröklött becsületérzés, s a háládat legszentebb kötelessége.

Vegyétek a nagyatya áldását!

Esterházy Pál