Habsburg

Extra Hungariam non est vita, si est vita non est ita.           

Mordet, ut sanet.

Következő királyságpárti jelöltünk a szintén jobbikos színekben induló Salamon Richárd Attila. Jelöltünk 37 éves, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán joghallgató, valamint nemzetközi tanulmányokat is folytat, és Esztergomban született, Dorogon nőtt fel. Felsőfokú biztonságszervezői, lakossági energetikai mentor végzettsége van, illetve egy lobbista tanúsítványa. Angolul jobban, valamint németül kevésbé jól beszél, emellett oroszul és spanyolul tanul intenzíven. Pilisvörösváron egy biztonsági cégnél biztonság szervező.

Következő, az önkormányzati választásokon induló királyságpárti jelöltünk, vitéz Vörösváczky Csaba Kalocsán méretteti meg magát, a Jobbik színeiben. 1970-ben született a városban, ahol a mai napig él. Itt végezte el a szobafestő szakmai iskolát, a mestervizsgát Szegeden tette le. Dolgozott alkalmazottként, majd vállalkozóként több egyházi épület belső festésén, a kalocsaiak számára leginkább a homokmégyi Szent Adalbert katolikus templom belső festésének restaurációja ismert. Tagja a Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesületnek.

Hunyadi Mátyás „nemzeti királysága” napjaink politikai diskurzusaiban máig fel-felbukkanó toposz. Ez a kifejezés természetesen történelmietlen, hiszen nem csak Mátyás, de még Szapolyai János királyságát sem nevezhetjük nemzetinek. Mindketten egy különböző jogállású országokat, tartományokat, kiváltságos területeket tömörítő monarchia élén álltak. Csupán arról beszélhetünk, hogy személyükben egy a magyar nemesség soraiból kiemelkedő férfi került a trónra. [1] Megemlíthetjük itt a Hunyadiak havasalföldi származását, vagy azt, hogy maga Mátyás II.

"Aki egy kicsit is komolyan foglalkozik a történelemmel, az tudja, hogy a háború egy olyan esemény következménye volt, amelynél nagyon sokan nem voltak képesek felmérni azt, hogy milyen irányt is vehetnek a dolgok. Természetesen az események láncolatából nem vonhatom ki elődeimet és Ausztriát sem. De egy személyt vagy államot hibáztatni bizonyosan tévedés lenne. Ha valamit hibáztatni kellene, akkor az a nacionalizmus lehetne..." Interjú Habsburg-Lotaringiai Károly magyar királyi herceggel. Fordította: Szabó Szilárd

Múlt hét szerdán látogattunk el egy György herceggel folytatott beszélgetésre, mely a Habsburgok a XX. században címet viselte. Az ELTE Egyetem téri épületének aula magnájában tartott esemény házigazdája Dr. Révész T. Mihály volt és Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora nyitotta meg. A cím ellenére az esemény leginkább egy kellemes hangulatú, kötetlen beszélgetés volt, mely egy-két kiemelt témát járt körbe Őfensége szemszögéből. A rendezvény végére a fehér füst is fölszállt a Sixtus-kápolnából. Írta: v. Uhel Péter Ágoston

Az alábbi írásban a Regnum! Portál, a Monarchista blog és általánosságban a Magyar Királyság témájában az egyik legvitásabb kérdést szeretném kicsit feszegetni. Több gondolat, tény az oldalainkon már korábban megjelent írásból, illetve hozzászólásokból származik, mégis úgy érezzük, vannak dolgok, amiket nem lehet elégszer ismételni.

Igazán hálásak lehetünk a sorsnak, amiért olyan kitartó és jól felkészült történészek, mint Fiziker Róbert élnek közöttünk. Kitartó, mert kemény köznevelésben végzett munka mellett olyan téma iránt érdeklődik, amely nem mindennapi és alapos utánajárást is igényelt, ez pedig az osztrák legitimizmus története a két világháború között, annak minden helyi- és világtörténeti hozadékával együtt. Írta: Pánczél Hegedűs János.

III. Napóleon a XIX. század közepén egy nagy francia központú birodalomról álmodott. Nem a hagyományos értelembe vett gyarmatbirodalomról, hanem egy francia befolyásolási övezetről. Bizonyos értelemben előfutára volt a modern geopolitikai gondolkodásnak. A nagy latin birodalom természetesen nem volt eredeti ötlet, hiszen a spanyolok több évszázadon keresztül a gyakorlatban is megvalósították. Írta: Horváth Gyula III. Napóleon álma